Csák János: a kiemelkedő tudományos teljesítmény erősítheti Magyarország tekintélyét - Külhoni Magyarok
általános Hírek Magyarország

Csák János: a kiemelkedő tudományos teljesítmény erősítheti Magyarország tekintélyét

A kiemelkedő tudományos teljesítmény erősítheti Magyarország tekintélyét, ezért a felsőoktatási rendszer átalakítása akkor tekinthető eredményesnek, ha ezzel a magyar kutatók és egyetemek a világ legjobbjai közé kerülnek – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ), valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) keddi konferenciáján Budapesten Csák János.

A tárcavezető az eddigi eredmények alapján sikeresnek értékelte az egyetemi modellváltást, 2021 óta ugyanis az érintett intézményekben 10 százalékkal több kiemelkedő minőségű tudományos publikáció és 30 százalékkal több nemzetközi publikáció látott napvilágot, az aktív hallgatók száma csaknem 6 ezerrel nőtt, a hallgatói lemorzsolódás jelentősen csökkent. A vállalati bevételek 20 százalékkal nőttek, és míg 5 éve 7, addig ma 12 magyarországi egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába.

Hosszabb távon ennél is jelentősebb eredmények várhatók a finanszírozási többletnek köszönhetően, de nem csak a rendelkezésre álló összeg nőtt jelentősen, a felsőoktatási intézmények rugalmasabban és előrelátóbban gazdálkodhatnak a korábbiakhoz képest – tette hozzá Csák János, aki szerint az egyetemek a finanszírozáson kívül megkapták a kormánytól a működésükhöz szükséges infrastruktúrát, szabályozási környezetet és személyi feltételeket is. Mostantól az ő és a mögöttük álló alapítványok felelőssége, hogy megalapozzák a sikeres működés feltételeit a rájuk bízott közvagyonból – fogalmazott.

A miniszter sürgette többek között az egyetemi és tudományos világ összekapcsolódását a vállalati világgal, a magyar felsőoktatás nemzetközi szintű versenyképességének erősítését, valamint azt, hogy a felsőoktatásban az eddigieknél többen vehessenek részt. Csák János hozzátette, hogy az egyetemi modellváltás bevezetése óta eltelt idő megköveteli az eddigi tapasztalatok összegzését, az ÁSZ és a KIM ezért közösen kidolgozott kötetben foglalta össze ezeket a fenntartói és számvevőszéki elvárásokkal, ajánlásokkal együtt. A Zöld Könyvet hamarosan mind az egyetemek, mint az egyetemeket fenntartó alapítványok képviselői kézhez vehetik – közölte.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint az oktatás a társadalom alapköve, hiszen azon túl, hogy tudást ad és képességeket alakít ki, biztosítja a társadalmi mobilitást és ösztönzi a gazdaság fejlődését. A Zöld Könyv csaknem 120 oldalon át abban segíti az egyetemeket és a közfeladatot ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítványokat, hogy ezeket a feladataikat elláthassák, és megismerjék a rájuk vonatkozó ágazati és gazdálkodási szabályokat – mondta Windisch László. Az ÁSZ-elnök úgy látja, hogy a modellváltás nagyobb függetlenséget és mozgásteret biztosít az egyetemeknek, de a számvevőszéki felügyelet továbbra is indokolt, a modellváltó intézmények működését ugyanis az állami támogatás mellett közcélra átadott vagyonelemek és annak hozamai biztosítják. A szabályszerűség a gazdálkodás alapfeltétele, de fontos a hatékonyság is, az erőforrásokat a jó gazda gondosságával kell hasznosítani – fogalmazott.

Windisch László hozzátette, hogy Magyarországon ma 34 közfeladatot ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítvány működik, ebből 21 tart fönn felsőoktatási intézményt. Az alapítványok mérlegfőösszege meghaladja az 1600 milliárd forintot, ebből 1366 milliárd forint befektetett pénzügyi eszköz. A modellváltásban érintett egyetemeken majdnem 18 ezer oktató dolgozik, a hallgatói összlétszám meghaladja a 182 ezret. Az intézmények fenntartását a normatív finanszírozás helyett egyre inkább a teljesítményalapú finanszírozás határozza meg, az „értéket a pénzért” működési elv térnyerését az ÁSZ is üdvözli, a Zöld Könyvet pedig az ellenőrzési tapasztalatai alapján javítani és bővíteni fogja. A számvevőszéki honlapon önkéntes, anonim öntesztet is közzétesznek, hogy az egyetemek és az alapítványok képviselői ezen keresztül értékelhessék a saját működésüket.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerint a magyar felsőoktatás versenyképességi fordulata azt jelzi, hogy a modellváltás jó kezdeményezés, minden intézménynek lehetősége nyílt a maga adottságainak és kihívásainak legjobban megfelelő működési rendszer kialakítására. Hankó Balázs a jogszabályalkotás helyett elsősorban az együttműködésekben látja a jövőt, vagyis a magyarországi egyetemeknek tanulniuk kell egymástól és nemzetközi kapcsolatokat kell létesíteniük. A változtatásoktól azt várja, hogy javuljon a versenyképesség, legyen több diplomás, erősödjenek az innovációs képességek, a képzési programok igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez, erősödjön a vállalkozói szemlélet a felsőoktatásban, az egyetemek jussanak több bevételhez, vállaljanak közszolgáltatási feladatokat, erősítsék a közösségi összetartást és térségi szervező erővé nőve legyenek a külhoni magyar felsőoktatásnak is támogatói.

Az ÁSZ államháztartáson kívüli szervezeteket ellenőrző igazgatóságának igazgató-helyettese úgy látja, hogy a jogszabályi keretek egyedülálló szabadságot biztosítanak a magyar felsőoktatásnak. Szele Tamás kiemelte a felelős gazdálkodás jelentőségét, az egyetemeket fenntartó alapítványoknak ugyanis kötelességük a rájuk bízott vagyont megőrizni és gyarapítani, a befektetéseiket pedig kiváltképp körültekintően, alapos kockázatelemzéssel kell kezelniük. Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetként jelentős adatszolgáltatási kötelezettség is terheli őket, de számíthatnak segítségre az ÁSZ-tól, amely a tanácsadói szerepkörét előtérbe helyezve együttműködésre törekszik az egyetemeket fenntartó alapítványokkal. A számvevőszéki szakemberek a Zöld Könyv fejezeteit is úgy állították össze, hogy azok segítsenek felkészülni az érintetteknek az év közepétől várható ellenőrzésekre – tette hozzá.

MTI

Kapcsolodó cikkek