Halász Béla: A szeptemberi tisztújítást elhamarkodottnak tartom - Külhoni Magyarok
általános Felvidék Hírek

Halász Béla: A szeptemberi tisztújítást elhamarkodottnak tartom

Az etnikai alapú politizálás lehetőségeit kutató sorozatunkban most azokat a polgármestereket kértük meg, akik a saját községük-városuk irányításán túl az országos politika iránti érdeklődésüket is már többször kinyilvánították. Arra kértük az egyes településvezetőket, hogy saját tapasztalatuk, meglátásaik alapján foglalják össze, miben látják az etnikai politizálás megújulásának lehetőségét. Sorozatunk első megszólalója Halász Béla, Gúta város polgármestere.

A gútai polgármester kérdésünkre adott válaszát egy összefüggő gondolatsorban foglalta össze: „Azt kell mondanom, hogy akik a felvidéki magyar politikát ezidáig művelték, azok rosszul végezték a dolgukat. Ez ott van a sikertelenség okai között, de most elsősorban nem is a névre szóló, személyes felelősséget szeretném boncolgatni, inkább azt a jelenséget – amelyet egyetlen jó pártvezető sem engedhet meg magának –, hogy a pártját az állandó belső viszályok jellemezzék. Az utóbbi években ezt láthattuk, s ráadásul mindez a nyilvánosság előtt történt. Ezek alapján mondhatom, hogy a normál választópolgárok jó részénél betelt a pohár, s elvesztették a magyar pártba vetett bizalmukat.

Az etnikai politizálásnak lenne értelme és jövője, de ha a mostani vezetők között a váltás kimerül abban, hogy egymás között megcserélik a pozíciókat, akkor a parlamenti bejutás esélye a nullával lesz egyenlő és talán már a három százalékos eredmény is veszélybe kerülhet, amely a vezetés számára érdekes, hiszen három százalék feletti eredmény esetén jár a pártnak az állami támogatás, és egy ilyen „lélegeztetőgépen” fenn lehet tartani a pártot.

Véleményem szerint az etnikai politizálás alapjait kell megváltoztatnunk, akárcsak a kérdéshez való hozzáállásunkat is. A mostani, illetve a majdani vezetésnek látnia kell, hogy a Magyar Szövetség a felvidéki magyarságnak már nem az egészét, hanem legjobb esetben is csak a felét képviseli. Ha ezt őszintén belátjuk, akkor a helyzet pozitívabb oldalát is meglátjuk, aminek az alapja, hogy tudatosítjuk, hogy rengeteg olyan ember van, akiknek a bizalmát vissza lehet szerezni. Ezt, ugye eddig pont fordítottan végeztük, azaz elveszítettük a bizalmukat.

A nagy kérdés tehát az, hogy hogyan lehet a választók bizalmát visszaszerezni? Már korábban a nagy pártegyesítés előtt is több helyen elmondtam, hogy a vitát, az együtt gondolkodást az egész közösségre ki kell terjeszteni, függetlenül attól, hogy pártag-e vagy sem valaki.

A következő választásokig még több mint három év van, úgyhogy erre most lenne mód, hogy a stratégiát megbeszéljük. Én a szeptemberi tisztújítást is elhamarkodottnak tartom, hiszen a nyári időszakban mit lehet megbeszélni és kivel? Először a stratégiát kell kidolgoznunk, és ahhoz kell választanunk elnököt, akinek pedig megadjuk a lehetőséget, hogy maga válassza meg azokat, akikkel dolgozni szeretne. Akár egy szövetségi kapitány, aki meghatározza a vele legjobban együtt dolgozni képes embereit. Hiszen azt is be kell látni, hogy nehezen lehetne úgy működni, ha választunk egy elnököt, és körbe rakjuk egy olyan elnökséggel, amit különböző kvóták szerint és nem az együttműködés lehetősége szerint választunk. Aztán a sikertelenség esetén persze mindenki a pártvezetőt akarja leváltani.

Az ilyen elnökségi testületnek nincs túl nagy értelme, hiszen –  tisztelet a kivételnek – az elnökségi tagok nagy része elsősorban a parlamenti választási listán megkapható jobb választási hely reményében vállal ilyen tisztséget, azaz, hogy ott legyen az első 10 vagy 20 induló hely valamelyikén.

A következő nagy probléma az elvégzett munka, amelyről nyugodtan kijelenthetem, hogy a nullával egyenlő. Mert az nem munka, hogy a választások előtt egy-két hónappal, a kampányban megmutatják magukat a különböző rendezvényeken; megeszik a gulyást, elmondják a beszédeket, kiragasztják a plakátokat. Ez a mai világban már nagyon kevés. Talán a kilencvenes években még működött, de mára már meghaladta az idő ezt a hozzáállást.

Az természetes, hogy a magyar, a kisebbségi témákat megtartjuk, viszont úgy látom, hogy van sok olyan rátermett, ügyes fiatal, akik az országos témákhoz is hozzá tudnának szólni. Nem okvetlenül akarom fényezni például Ódor Lajost, de az elmúlt évek során őt és sok hozzá hasonló személyt is elveszítettünk a párt számára. Viszont, ha azt látták, hogy a (Magyar) Szövetségben általában csak az a téma, hogy hogyan tud egyik a másiknak ugrani, akkor nyilván nem kaptak nagy kedvet az együttműködéshez vagy a csatlakozáshoz. Sőt, azt is hozzá tehetném, hogy nálunk a pártban viszont olyanok kezdtek el politizálni, akiknek éppen, hogy nem kellett volna. Volt szabad hely, és akkor gyorsan feltöltötték önmagukkal. A mennyiség viszont nem hozta magával a minőséget.

Tovább kell folytatni az a munkát, amit Gyimesi György vállalt, kapott, azaz a bázis újraépítését, viszont most már kompetenciák is kellenek hozzá. Erősödjünk meg saját magunk, s azt, hogy egyedül kell-e elindulni vagy koalícióban, azt majd később kell eldönteni. Nem vagyok benne biztos, hogy túl sok partnert találnánk jelenleg a szlovák térfélen, s azt is hozzá kell tenni, hogy egy közös indulást vagy koalíciót a szlovák partnernek is akarnia kell.

Ezeket látom a jelenlegi választási időszakból előttünk álló több mint három év legfontosabb teendőinek. Ha Erdélyben és a Vajdaságban meg tudják ezt csinálni, holott kisebb a magyarság arányszáma, akkor nekünk is képeseknek kell lennünk a bejutásra!” – summázta véleményét Halász Béla, Gúta polgármestere.

Forrás: Ma7.sk

Borítókép: Halász Béla Facebook-oldala

Kapcsolodó cikkek