Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselő hétfőn délelőtt a lendvai Bánffy Központban tartotta sajtótájékoztatóját, amelyen a közelmúlt, illetve a jövő aktuális kérdéseiről szólt a sajtó nagy számban egybegyűlt képviselőinek.
Bevezetésként a képviselő röviden összefoglalta a mögöttünk hagyott év legjelentősebb globális eseményeit, ahogy fogalmazott, a 2024-es évet az európai és amerikai választások, Szlovénia elnöksége az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az ukrajnai és a gázai háború, valamint a klímaváltozás jellemezte. A szlovén belpolitikára áttérve hangsúlyozta, a nyilvánosság figyelmének középpontjában leginkább a bejelentett reformok álltak, nevezetesen az adórendszer, a közszféra bérezése, az egészségügyi ellátásban jellemző hosszú várólisták megszüntetése és a tartós gondozásról szóló törvény elfogadása.
Horváth Ferenc kifejtette, 2024-ben a Szlovén Köztársaság Országgyűlése 11 rendes és 32 rendkívüli ülést tartott, amelyeken a magyar és az olasz képviselők (Horváth Ferenc, illetve Felice Žiža) egységesen szólaltak fel. Közösen négy kérdést intéztek az Országgyűléshez: a kétnyelvű okmányok bevezetéséről, a személyi igazolványról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet módosításának határidejéről, a két nemzeti közösség központi ifjúsági szervezeteinek rendszerszintű finanszírozásáról, valamint a kétnyelvű személyi igazolványok beszerzési lehetőségének bevezetéséről a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kívül is.
Emellett felszólalt a nemzetiségileg vegyesen lakott területen folyó óvodai oktatás normáiról szóló szabályzat kidolgozása érdekében, hasonlóan, mint ahogy azt rendezték az általános iskolák és a középiskola számára is. Javaslatot tett az autópálya Pince és Lendva közötti szakasza ingyenes használatának bevezetésére, ami enyhítené a települések közlekedési és környezeti gondjait, valamint megkönnyítené az átmenő forgalmat. Emellett javasolta a Pincén lévő két határátkelőhely kiszélesítését és korszerűsítését, amellyel elkerülhető lehetne a torlódás abban az esetben, amikor Szlovénia vagy Magyarország szigorúbb belépési ellenőrzéseket vezet be.
Szavai szerint továbbra is terítéken van a Belatinc–Lendva állami út javítása, valamint a Lendva–Pince útszakasz felújítása is. Hozzátette, az utóbbi már javában zajlik.
Ahogy fogalmazott, országgyűlési képviselőként más döntéshozókhoz, a nemzetiségileg vegyesen lakott terület és a tágabb térség, a Muravidék fejlesztésének előmozdítóihoz is fordult néhány kezdeményezéssel. Ezek közül kiemelte a Muravidéki Gazdasági Kamarának tett javaslatát, miszerint a helyi közösségekkel közösen vállalják fel a Belatinc–Lendva–Rédics vasúti összeköttetés létrehozását stratégiai fejlesztési projektként, gazdasági és környezetvédelmi okokból, az EU zöld átmenet paradigmájával összefüggésben. Ezt nagyszerű lehetőségnek nevezte, amelyet szerinte mindenképpen meg kell ragadni. Javaslatot tett a Lendvai Területi Kisipari-Vállalkozói Kamarának és a Muravidéki Gazdasági Kamarának, hogy szisztematikus megközelítést alkalmazzanak a gazdaság igényeinek megfelelő humánerőforrás biztosítása érdekében, és működjenek együtt a helyi gazdaság számára megfelelő képesítést szerző diákok cseréjében. Továbbá javaslatot tett a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösségnek és a Mezőgazdasági Minisztériumnak a helyi ellátási projekt végrehajtására az eredetileg tervezett „Mintagazdaság” révén, valamint annak fenntarthatóságának biztosítására egy „agrárturisztikai szövetkezet” létrehozásával, amely a helyi termékek szervezettebb előállítását, a bevált gyakorlatok átadását, a megbízható helyi ellátást és a nagyobb piaci hatékonyságot biztosítaná.
Horváth Ferenc szólt a képviselőkről szóló törvény pontosításáról is. Ahogy fogalmazott, ebben a kérdésben személyesen érintett volt, mert ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy csak az adhat hivatalos értelmezést a törvénynek, aki azt elfogadta. A képviselőkről szóló törvény elmondása szerint nem határozta meg a parlamenti képviselői tisztség és a nemzetiségi szervezetekben betöltött tisztségek összeférhetetlenségének kérdését. A képviselőkről szóló törvény módosítása, amelyet a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt is megszavazott, kifejezetten kimondja, hogy nincs szó a tisztségek összeférhetetlenségéről. Ez volt az Országgyűlés törvényhozó-jogi szolgálatának a véleménye is. „Sajnálatomat fejezem ki, hogy ebben a kérdésben nem kaptam meg az MMÖNK jelenlegi vezetőségének a támogatását, amely egy ilyen álláspontot a politikai hatalomkoncentráció problémájával kötött össze, és figyelmen kívül hagyta az együttműködés, a társadalmi folyamatokra való befolyás és az egész magyar nemzeti közösség egysége megőrzésének fontosságát” – fejtette ki. Az ilyen gondolkodás véleménye szerint megnyomorítja az egész MMÖNK-t, amely 2024-ben sokat veszített politikai erejéből és presztízséből. A felelősség elsősorban a lendvai tagokat terheli, akik továbbra sem hajlandók változtatni a kialakult helyzeten.
Fontosnak ítélte a Közigazgatási Bíróság ítéletét, amely a közösség javára döntött. A 2022-es pert még az MMÖNK elnökeként indította a kulturális és médiafelügyelő intézkedése miatt. Az ítélet egyértelműen kimondja: a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a magyar és a szlovén nyelv teljesen egyenrangú.
Végül az előttünk álló, 2025-ös évet illetően hangsúlyozta, össze kell fogni és továbbra is együtt kell működni a nemzeti intézményekkel és a helyi döntéshozókkal az emberek jóléte érdekében. Ahogy fogalmazott, a nemzetiségi országgyűlési képviselőnek az ország, a polgárok és a választók érdekében kell döntéseket hoznia. „A helyzet nem lesz könnyű, mivel az előrejelzések szerint a problémák 2025-ben tovább fokozódnak. Ennek ellenére optimista vagyok, hogy képesek leszünk megerősíteni az alapvető értékeket, a jogállamiságot, a biztonságot, a gazdasági stabilitást, az életminőséget a nemzetiségileg vegyesen lakott területen és tágabb értelemben Szlovéniában, valamint a jó együttműködést, különösen a szomszédos országokkal” – mondta a képviselő, aki kifejtette azt is, különösen szeretné, ha a magyar nemzeti közösség megőrizné tekintélyét, erősítené egységét és hatékonyságát a megszerzett jogok garantálásában, és felelősségteljesen hozzájárulna a Szlovén Köztársaság, különösen a Muravidék és a nemzetiségileg vegyesen lakott terület valamennyi polgárának életminőségének javításához.
Forrás: Népújság
