Nem a múlt, hanem a jelen érdekel – jelentette ki Gubík László Bugár Bélával szemben ülve

A műsorvezető mindjárt a beszélgetés elején elmondta, hogy amióta nincs magyar párt a parlamentben, alig lehet valamit hallani a szlovákiai magyarság politikai képviseletéről, s a műsorral ezt az információhiányt szeretné valamelyest ellentételezni, pontosabban és szó szerint idézve, megtudni, hogy „mi történik a mi magyarjainkkal”. A szót, aktív pártelnöki pozíciójára tekintettel, Gubík László, a Magyar Szövetség (MSZ) elnöke kapta meg, aki egyetértett vele, hogy az országos médiában keveset hallani a magyarok politizálásáról, viszont a régiókhoz közelítve a helyzet annyiban más, hogy az MSZ adja a legtöbb megyeik képviselőt, illetve a második helyen van a polgármesterek számát illetően.

Érdekességként megjegyezte, hogy 1986-ban született, amikor a „Poďme sa zachrániť “(Mentsük meg magunkat!) című dal volt országos sláger, s ezt magára nézve, a párt új elnökeként, ezt mintegy feladatként, illetve felelőségként érzi a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban, annak parlamenti képviselete biztosítását illetően. Vissza kell jutni az A-ligába! – jelentette ki a zenei példa után egy sportból vett hasonlattal.

Ezután Bugár Béla (Most-Híd, MKP, MKDM) vette át a szót, aki kijelentette, hogy a mostani helyzet megértéséhez vissza kell térni a múlthoz, hogy egyes hibákból tanulságot lehessen levonni. A közelebbi és távolabbi múlthoz való visszatérés szinte a műsor teljes egészében jellemezte Bugár megszólalásait, aki olykor terjedelmesen és részletekbe menően ismertette a közelebbi és távolabbi múlt egyes eseményeit.

A műsorvezető tág teret hagyott a volt pártelnök kommentárjainak, így olykor a műsor nem is arról szólt, hogy mi van, hanem hogy mi volt a szlovákiai magyar politikummal. Ezt ügyesen ellensúlyozta Gubík, aki a műsor folyamán kijelentette, hogy ő a jövő és a nem a múlt miatt vesz részt a beszélgetésben. Érezhető is volt, hogy az ő generációja már nem terhelődött a magyar politikusok közötti adok-kapok „gyümölcseivel”.

Abban viszont mindhárom vendég egyetértett, hogy a magyar képviselet biztosításának egyik akadálya a szlovák pártok szavazat-elszívó hatása, miközben ezek a pártok a szlovákiai magyarsággal inkább csak a szlogenek és az óriásplakátok szintjén foglalkoznak.

Tokár Géza, az Új Szó újságírója viszont kijelentette, hogy a csalódott és a választásoknak immár hátat fordító szlovákiai magyar választók könnyebben hozhatóak vissza a magyar képviselet irányába, mint azok, akik már valamelyik szlovák pártot választották. Nem felejtette el azt sem megjegyezni, hogy a szlovák közvéleményben már hosszú ideje jelen van az a klisészerű gondolat, amely megkérdőjelezi a magyar párt létjogosultságát, mondván, hogy már minden a nemzeti kisebbségeket érintő téma megoldódott.

A Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy az etnikai politizálás egy alap, viszont a párt országos témákban is véleményt kíván nyilvánítani, ezért a fejlődés útját a szakpolitikai kérdések hangsúlyosabb megszólaltatásában, a párt professzionalizásában látja.  Szóba került az ország közigazgatási felosztása körüli egykori viták, illetve, hogy mekkora nyomot hagyott a választókban a magyarságot hátrányba kényszerítő új kerületi megoldás – ezzel kapcsolatban Gubík kijelentette, hogy vannak olyan alapvető kérdések a magyar választók számára, amelyekből nem lehet engedni, vagy ha igen, akkor annak meg is lesz a hatása.

A magyar választók lelkülete nem játékszer – jelentette ki a magyar párt elnöke.

Daniška műsorvezető neki is szegezte Gubíknak a kérdést, hogy az MSZ miért nem nyilvánul meg gyakrabban össztársadalmi kérdésekben, például miért nem nyilvánít véleményt az országban zajló tüntetésekről? Gubík minden köntörfalazás nélkül elmondta, hogy ezek a témák ismét megosztanák a párt szavazói bázisát, hiszen például a Robert Fico kormányfő által mondott államcsíny-elmélettel a Magyar Szövetség szavazói a Focus ügynökség legutóbbi felmérése szerint 55%-ban egyetértenek ezzel és 45%-uk elutasítja azt.

Ezért a pártelnök szerint a korábban már említett szakmaiság mellett úgy kell a témákat megválasztani, hogy azok egyesítő hatást, nem pedig megosztást váltsanak ki. Főképpen most, amikor a párt 4% körüli szinten áll, s a továbblépéshez éppen az kell, hogy rezignált vagy más pártokra szavazó magyarok visszatérjenek a Magyar Szövetség támogatói közé. A saját dolgaink egyesítenek, a többi témák viszont megosztanak – fogalmazta meg a lényeget egy gondolatba.

Tokár Géza a kihívások fő okát a 2009-es pártszakadásban látja, amikor kialakult a két párt (MKP és a Most-Híd) választói szempontból való szembenállása. Gubík pedig ennek gyakorlati „eredményét” abban látja, hogy az eltelt időben a magyar pártra szavazók száma 300 ezerről a felénél is kevesebbre csökkent. A különböző szembenállásokra és véleménykülönbségekre általános megoldásként azt a magatartást tartja Gubík helyesnek, ha az egyetlen magyar párt elnöki posztját úgy fogja fel, mint ha a szlovákiai magyarok polgármestere lenne, akinek különböző meggyőződésű, jobboldali – baloldali vagy különböző, etnikumú szavazói vannak.

A műsorban szóba került még Orbán Viktornak a szlovákiai magyar politizálásra gyakorolt hatásának kérdése, amelyről Bugár és Tokár is inkább pozitívan nyilatkozott, elsősorban a hosszúéves kormányfői státusz alatt megvalósított támogatások kapcsán.

Gubík László ennél továbbment és röviden összefoglalta a magyar nemzetpolitika gyakorlati megvalósulását, amely összefogja az egyes Kárpát-medencei magyar közösségekkel való törődést.

Általában véve elmondható, hogy beszélgetés során Gubík nagyon jó benyomást tehetett a szlovák nézőkre, elsősorban kitűnő szlováknyelv-tudásával, valamint a könnyen érthető, nem terjengős válaszaival és főképpen azzal, hogy nem a múlt szálait igyekezett bogozgatni, hanem a párt jövőjéről, s ezen keresztül a szlovákiai magyar érdekképviseletről alkotott véleményét ismertette a műsorban.

A magyar nézők számára pedig az lehetett figyelemfelkeltő, hogy a generációs különbségek a mostani és az egykori pártelnök között milyen markánsan jelentkeztek.

Forrás: Ma7