Novák Katalin: mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk - Külhoni Magyarok
általános Erdély Események Hírek

Novák Katalin: mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk

Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk – jelentette ki a köztársasági elnök Kölcsey Ferenc szobrának avatásán szerdán a partiumi Nagykárolyban.

Novák Katalin a polgármesteri hivatal előtti téren emelt, Győrfi Lajos szobrászművész által készített emlékmű átadásán hangsúlyozta, Kölcsey arra figyelmezteti a magyarokat, hogy egyszerre kell gyarapítaniuk a holnapot, vigyázni a mát és őrizniük a tegnapot. „Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket: nem hagyjuk, ne hagyjuk, a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk” – fogalmazott beszédében az államfő. Megjegyezte, a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás.

Nagykároly, 2023. április 12.
Novák Katalin köztársasági elnök (j2), Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (j3) és Kovács Jenõ polgármester (j) Kölcsey Ferenc szobrának átadásán a partiumi Nagykárolyban 2023. április 12-én. A szobor Gyõrfi Lajos szobrászmûvész alkotása.
MTI/Czeglédi Zsolt

A köztársasági elnököt és kíséretét több száz ünneplő fogadta a kisváros főterén, az eseményt körülbelül mintegy száz, román zászlókkal és transzparensekkel felszerelt nacionalista tüntető próbálta bekiabálásokkal és énekléssel megzavarni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei körútjához kapcsolódva Nagykárolyba látogató Novák Katalin beszédében azt mondta: a magyarok egyszerre vannak kitéve a délről érkezett, reményvesztett tömegek nyomásának, a nyugati, „liberálisnak nevezett, de valójában hegemóniára törekvő, ideológiai hadviselésnek” és a keleti irányból fenyegető katonai offenzívának.

Szavai szerint egyre erősödnek a magyarokra leselkedő veszélyek, ezért kell másoknál is jobban „észnél lennünk, ezért figyeljük éberen” a minket körülvevő világot. A kultúrák metszéspontjában, a Kárpát-medencében élő magyarokon is múlik, hogy a sokféleségből a gyarapodás vagy a szegényedés jut rájuk, ezért az a feladatuk, hogy a veszélyeket kihívássá, ezt pedig feladattá alakítsák. Ehhez szükség van többi között a magyarokat jellemző leleményességre, a gyors észjárásra, az alkalmazkodóképessége és a megingathatatlanságra, a másik iránti tiszteletre, a tűrésre és a küzdésre – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Novák Katalin emlékeztetett arra: Nagykároly büszke lehet Kölcsey Ferencre, hiszen ott szavazták meg, hogy a költő Szatmár megye követe legyen a pozsonyi Országgyűlésen. Kölcseyt méltatva azt mondta: küzdött a magyar nyelvért, a vallásszabadságért, leginkább pedig a jobbágyok szabadságáért szeretett volna tenni az önkéntes örökváltság megvalósításával. „Hatni, alkotni akart és gyarapítani a nemzet erőit, ami tőle telt, azt meg is tette” – jelentette ki a köztársasági elnök. A Himnusz megszületését említve úgy fogalmazott, hogy sokak szemébe csal könnyet ez a nemzeti imádság a nemzeti ünnepeken és ünnepségeken vagy nyújt támaszt a magányos, külföldre szakadt magyaroknak.

„Olyan számvetést adott nekünk, amely a legmagasabb szinten fejezi ki a nemzet magától értetődő összetartozását” – mondta Novák Katalin, hozzátéve: Kölcsey Himnusza egyszerre a magyar fájdalom és a remény, a költemény mára elválaszthatatlan lett a magyaroktól. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, román miniszterelnök-helyettes az első, még 1897-ben leleplezett és több mint negyven évvel később lerombolt Kölcsey-szobor történetét felidézve elmondta: Kallós Ede szobrászművész alkotását a millenniumi ünnepségekhez kötődően állították fel a közeli Károlyi-kastélyban, négy évtized múlva pedig előbb megrongálták, majd négy fiatal egy fűrésszel gyakorlatilag lefejezte. Az alkotást néhány nap múlva leemelték a talapzatról és később beolvasztották.

Kölcsey új szobrának helye van bárhol, ahol magyarok élnek – hangoztatta magyarul és románul is elmondott beszédében Kelemen Hunor. Megjegyezte, az identitás megőrzését sokféleképpen lehet szorgalmazni, de egyféleképpen érdemes: bátran és kezdeményezve válaszolni a kor kihívásaira. „A haladás a megmaradás feltétele, felelős politikus ezt ma sem gondolhatja másként, Erdélyben különösen nem” – mondta Kelemen Hunor, megjegyezve: Kölcsey örökségét a 21. századhoz igazítva kell megpróbálni bátorsággal és elszántsággal felépíteni.

Az eseményen beszédet mondott Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere is. Kölcsey Ferenc szobrát Schönberger Jenő szatmári megyés püspök áldotta meg.

MTI

Kapcsolodó cikkek

  • Aki Szabadkát várossá tette

    Hétfőn Szabadkán felavatták Bíró Károly, a város egykori polgármestere a Radić fivérek utcában lévő egykori otthonának falán lévő emléktábláját.