Címke: kelemen hunor

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán Kolozsváron Orbán Balázs jogász-politológussal, Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök politikai igazgatójával beszélgetett a Nincs mese! címet viselő megmondós-sorozat újabb kiadásán. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének amfiteátrumában ismét aktuálpolitikai és hétköznapi problémák kerültek terítékre.

A megjelenteket házigazdaként Tonk Márton rektor köszöntötte, majd Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azt mondta, fontos az, hogy Erdélyben, Kolozsváron őszintén és kertelés nélkül beszéljünk akár a nemzetiségi, akár a geopolitikai helyzetről.

Kelemen Hunor a június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választások kapcsán a közösséget érintő kérdések mentén azt mondta: a helyhatósági választási kampányban bizonyos mértékben „árnyékban maradtak” az uniós témák, pedig az EP, az EB döntései is kihatnak ránk, és ezekről beszélni kell, mert „ha jó a diagnózis, akkor gyógyítható” az állapot.

A szövetségi elnök felidézte azt a sokat emlegetett felmérést, amely szerint az Európai Unió polgárainak jelentős része szerint rossz irányba mennek az ügyeink, és az elmúlt időszakban az egymást követő válságok kezelésének módja okán a romániai emberek bizalma is megrendült.

Orbán Balázs elmondta, Romániával ellentétben Magyarországon az európai ügyek dominálják a választási kampányt, a migrációs, a gazdasági és a háborús kérdések határozzák meg a politikai közbeszédet.

Orbán Viktor politikai igazgatója hangsúlyozta, Brüsszel problémamegoldása az utóbbi időszakban sorozatosan úgy alakult, hogy a nagy lendülettel megkezdett intézkedések nem jártak sikerrel.

Kelemen Hunor hozzátette, bár az Európai Uniót illető kritika jogos, és az emberek jelentős részének negatív véleménye megalapozott, ez még nem jelenti azt, hogy a romániaiak vagy a romániai magyarok euroszkeptikusok lennének. Amint a szövetségi elnök kiemelte, sehol sincsen az rögzítve, hogy az Európai Uniót nem lehet kritizálni, és amikor elégedetlen embereket látunk, akkor olyan embereket kell látnunk, akik aggódnak az EU-ért.

Orbán Balázs szerint azt láthatjuk, hogy az EU-ban most az ukrán mezőgazdászok érdeke elsőbbséget élvez a romániai, lengyelországi és szlovákiai gazdák érdekeivel szemben, és ezért adódik az a kérdés, hogy valójában kit is képvisel az EU agrárpolitikája, hiszen az EU-s döntések nemhogy nem segítik a tagállamok mezőgazdászait, hanem egyenesen az ő érdekeikkel ellentétes a szabályozás.

Kelemen Hunor megjegyezte, az volt a szokás a román politikában, hogy ha valamit le kellett nyomni az emberek torkán, akkor azt mondták, hogy Brüsszel ezt kéri. Amikor Cseke Attila vezette a fejlesztési minisztériumot, kezdeményezték a pályázatok bürokrációjának csökkentését, az EU részéről pedig volt ugyan egy kisebb ellenkezése, de elfogadte az RMDSZ érvelését, és aztán kiderült, hogy lehet egyszerűbben is, és a romániai politikusok is rájöttek, hogy valóban lehet hatékonyabban dolgozni.

Az orosz-ukrán háború kérdésére rátérve Kelemen Hunor hangsúlyozta, amikor kirobbant a háború több mint két évvel ezelőtt, a romániaiak elsöprő többsége ukránpárti volt, és csak az utóbbi időben alakult ki egy árnyaltabb kép, amelyet főleg az olcsó ukrán gabona okozta probléma hozott felszínre. A szövetségi elnök azt kérdezte beszélgetőtársától, hogy meglátása szerint mi az Európai Unió szerepe a jelenlegi helyzetben, tudja-e befolyásolni a dolgok menetét, amire Orbán Balázs azt mondta: az igazán izgalmas kérdés, hogy bár a 2014-es konfliktus nagyon hasonlatos a 2022-es konfliktushoz, a Nyugat reakciója miért változott az eltelt idő alatt, és miért nem a konfliktus izolációját tartotta most is fontosnak. Szerinte 2014 és 2022 között a liberális mainstream által vezetett politikai kör stratégiát váltott és már látja, hogy a világ átrendeződésének a Nyugat nem lesz a nyertese, ezért át kell rendezni az erőkoncentrációkat és fel kell készülni a konfrontációra. Tehát a béke helyett egy konfrontációs logika terjedt el, mondja Orbán Balázs, és ebben a stratégiában értékelhető a teljes stratégiai változás – magyarázta. Kijelentette: ez a helyzet életveszélyes.

Ugyanakkor feltette kérdést, hogy ez Európának érdeke-e, és a válasz szerinte egy határozott „nem”. „Ki akarna egy harmadik világháborús epicentrumot Európa közepén? Mindegy, hogy ezt a projektet ki találta ki, Európa ebben nem érdekelt. Vajon lesz-e Európának annyi ereje, hogy kimaradjon ebből? Képes-e a saját biztonságát garantálni? Bár Oroszország szomszédságában élni sosem megnyugtató” – sorolta a magyarországi jogász-politológus. Hozzátette: az, hogy Európa nem tudja a saját védelmét biztosítani, az szuverenitásvédelmi problémát feltételez, és az Amerikai Egyesült Államok pedig joggal teszi fel a kérdést, hogy mi mit teszünk a saját védelmünk érdekében.

Kelemen Hunor meglátása szerint egy nagyon erős regionális államközi együttműködésre volna szükség. Bár most még ideológiai különbségek miatt ezt kevesen vállalnák, a történelem legyőzi az ideológiákat, mondta a szövetségi elnök.

A romániai magyar kisebbségek ügyére áttérve, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés került szóba. Az RMDSZ elnöke felidézte, hogy az Európai Bizottság szerint hiábavaló volt több mint egymillió ember aláírása,  két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EP mintegy háromnegyedét az ügy mellé állította,  az Bizottság mégsem lépett az ügyben, ezért zajlik több per is az EB-ellen. Orbán Balázs kiemelte az együttműködést a külhoni magyar szervezetek és az anyaországi képviselők között. Hangsúlyozta: amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor tudták, hogy ennek a nemzetközi szerveződésnek a definíciója szerint az egyik legfontosabb feladata a nemzetiségi kisebbségek védelme. Napjainkra ez teljes mértékben eltűnt, és amikor kisebbségi ügyekről beszélünk, akkor csak a szexuális kisebbségekről van szó vagy a bevándorlók jogairól, de az őshonos kisebbségek kérdésének mára írmagja sem maradt – jelentette ki a magyarországi politológus. Meglátása szerint a rendszerváltás után 34 évvel eljutottunk oda, hogy abba kell sok energiát fektetni, hogy a kisebbségi kérdést az európai balliberális mainstream ne forgassa ki, és felháborító az EB ilyenfajta elutasítása, amin ugyancsak változtatni kell.

Forrás: maszol.ro