Nagy János: az 1568-as tordai országgyűlés mai szemmel nézve is időszerű - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Nagy János: az 1568-as tordai országgyűlés mai szemmel nézve is időszerű

Az 1568. január 13-i tordai országgyűlés nem csak saját korában számított kiemelkedő mérföldkőnek, igencsak időszerű mai szemmel nézve is, hiszen Erdély ezen a napon példát mutatott a világnak vallási türelemből és lelkiismereti szabadságból – hangsúlyozta Nagy János államtitkár szombaton Kolozsváron.

A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Magyar Unitárius Egyház ünnepségén vett részt a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot törvényben rögzítő történelmi esemény 456. évfordulóján, a vallásszabadság napján. Beszédében Magyarország kormánya nevében az unitáriusok himnuszával köszöntötte a belvárosi unitárius templomot megtöltő ünneplőket, és az erdélyi unitárius vallás egyediségét méltatta. Elmondta: ez a nap az unitárius egyház születésnapja, de a magyaroknak is ünnep „idebenn és odakünn”. Rámutatott: a tordai országgyűlés türelemre int, „és mai világunkban a türelem, a másik véleményének, álláspontjának, hitének elfogadása ritka, mint a fehér holló”. „A türelemhez hit kell, erő és magabiztosság. A nyugati progresszív liberalizmus ezzel szemben már megtagadta Istent, megtagadta a nemzetet, és újabban megtagadta a családot is. Éppen ezért az ő szemükben ma szálka lett minden olyan közösség, amelynek van Istene, van hazája, és van tartása” – mondta az államtitkár. Hozzátette: a türelem előszobája a tisztelet, de mások szokásainak, nézeteinek, gondolatainak tiszteletben tartása távolról sem jelenti azt, hogy el is kell fogadni, és követni kell őket.

„Sőt, a saját hitvallásunk, alkotmányunk, törvényeink védelmében nem fogjuk hagyni, hogy olyan destruktív és káros ideológiát erőltessenek ránk, amelytől a keresztény embert a hideg is kirázza” – mondta. Kifejtette: a tisztelet csakis kölcsönös lehet, és az egyik legalapvetőbb dolog, amit az egyik ember, közösség, nemzet adhat a másiknak. Aláhúzta: a magyarok nem kérik, hogy mások egyetértsenek, azonosuljanak azzal, amit Istenről, hazáról, családról, Európáról gondolnak, csupán azt, hogy fogadják el, és cserébe ők sem szólnak bele más országok ügyeibe. „Ez a magyar toleranciaajánlat” – mondta Nagy János, reményét fejezve ki, hogy a júniusi európai választás után „lesz kéz, amelybe bele lehet csapni”.

Kifejtette: ha az európaiak meg akarják érteni, mit gondolnak a magyarok, a közép-európaiak Európáról, el kell jönniük Erdélybe, Kolozsvárra, „mert Erdély erre a türelmi alapra épült”. Ciprian-Vasile Olinici román egyházügyi államtitkár örömét fejezte ki, hogy jelen lehet az ünnepségen, és a vallásszabadság határozatának kiemelkedő történelmi jelentőségét méltatta, rámutatva: ez a közösségek együttműködésének gyümölcse. Hangsúlyozta, hogy az etnikai és vallási sokszínűség olyan érték, melyet Románia elismer és értékesít.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a tordai „aranybetűs nap” jelentőségét méltatta, hangsúlyozva, hogy Erdély a tolerancia és a stratégiai türelem földje. Arra is rámutatott, hogy egyes mai értelmezésekkel ellentétben a tordai határozat – bár csak a magyar, székely és szász közösségekre, ezek egyházaira vonatkozott, és a románra nem – nem az ortodoxia ellen irányult, hiszen biztosította a szabad vallásgyakorlást, és a hit terjesztését is. „Tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka, de annak kimondásához 1568-ban politikai bátorság is kellett” – mutatott rá, hozzátéve, hogy sok munkára is szükség volt. Emlékeztetett: napjainkban is nap mint nap meg kell küzdeni az egyenlő szabadság biztosításáért, a saját hagyományok szerinti életért az Európai Unióban és Erdélyben is. Erdélyi példaként említette a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapítása körüli „gáncsoskodást”, az egyházi restitúció késlekedését, az újabb akadályozó bírói döntéseket. „Ott, ahol a tulajdonjog nincs biztonságban, a vallás szabad gyakorlása is veszélybe kerülhet” – mondta Kelemen Hunor. Aláhúzta: a tordai határozat tanulsága, hogy egymásra támaszkodva, egymást elfogadva lehet haladni, sikeresnek lenni, építkezni. „Ez az az örökség, amelyet meg kell őriznünk, és tovább kell adnunk” – összegzett.

A házigazdaként utolsóként felszólaló Kovács István unitárius püspök megköszönte a magyar Országgyűlésnek, hogy a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át, hozzátéve: hasonló döntést vár a román és az európai parlamenttől is. Mint fogalmazott, a tordai döntés azért volt lehetséges, mert „ott volt az Úr lelke”, az akkori elöljárók Isten felé tudtak fordulni, és az isteni magasságból az emberekre tekinteni. Rájöttek, hogy a szabadság olyan kegyelmi ajándék, amelyet nem úgy lehet elérni, ha kicsavarják egymás kezéből, hanem csak úgy, ha egymásnak is elajándékozzák – mondta.

Az ünnepi alkalmon az erdélyi magyar, román és szász egyházak képviselői olvastak fel egy-egy igerészletet, ki-ki a maga anyanyelvén, majd Rácz Norbert Zsolt és Rácz Mária belvárosi unitárius lelkészek hirdettek igét.

Az ünnepség Dávid Ferencnek, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítójának a templom melletti szobránál folytatódott, ahol Andrási Benedek püspökhelyettes mondott imát, majd Farkas Emőd főgondnok emlékeztetett az egyházalapító püspök köztéri szobrának öt évvel ezelőtti felállítására, melyet a jelenlévők megkoszorúztak.

MTI

Kapcsolodó cikkek