Kelemen Hunor: a mai nemzedéknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tennie - Külhoni Magyarok
általános Erdély Hírek

Kelemen Hunor: a mai nemzedéknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tennie

Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet: a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie.

Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főterén összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban. „A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit” – részletezte.

A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell. „Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni. „Eltemettek bennünket ’48-ban, ’49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese és ne vesztese legyen. „Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.

A magyarság előtt ma álló kihívásokól beszélt Sepsiszentgyörgy polgármestere is az ünnepi rendezvényen. Antal Árpád szerint a székelyföldi magyar közösségnek a kishitűség és közöny ellen kell felvennie a harcot. „Ezer éve élünk Erélyben, ezer éve otthonunk ez a föld. (…) Nekünk nem térkép e táj: Székelyföldet kőről kőre, tégláról téglára mi építettük. A viharoktól védtük, tájait gondoztuk, szerettük, eszméjét továbbörökítjük, mert Székelyföld, Erdély az otthonunk, az egyetlen hazánk. Ezer éve tudjuk, hogy létezik, hogy a miénk. Székelyföld örök: volt, van és lesz!” – hangoztatta Sepsiszentgyörgy polgármestere Marcel Ciolacu román miniszerelnök közelmúltban tett, Székelyföld létét megkérdőjelező kijelentéseire utalva.

Antal Árpád szerint az erdélyi magyarok céljai világosak: tiszteletet akarnak, szabadon használni szimbólumaikat, anyanyelvüket, és Romániában regionális hivatalos nyelvként elismertetni a magyar nyelvet. Rámutatott: a közösség minden tagjára szükség van ahhoz, hogy hangja és ereje lehessen. „Nem vagyunk kicsik, és nem vagyunk kevesen. Mi, magyarok együtt vagyunk a Kárpát-medencében és együtt az Európai Unióban is. Ezer év köt össze minket 15 millió szállal. Mivel egy a nyelvünk és egy a kultúránk, érdekeink is egybecsengenek: a körülöttünk zajló változásoknak ne vesztesei, hanem győztesei legyünk mi, magyarok” – hangoztatta a magyar nemzeti ünnepen mondott beszédében Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Az RMDSZ elnöke péntek este a nagyváradi ünnepségen is beszédet mondott, melyben az idei választási évre is kitért, amely szerinte egy egész évtizedre meghatározza az erdélyi magyar közösség sorsát. Rámutatott: a választásokon összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy a magyarságot ne lehessen megkerülni a romániai önkormányzatokban, a bukaresti törvényhozásban és hallatni tudja szavát Európában. „Június 9-én minden magyar ember tud tenni azért, hogy tovább írjuk a mi közös és sikeres történetünket. Együtt ki tudunk állni a magyarokért, ki tudunk állni közösségi jogainkért, ki tudunk állni azért, hogy szülőföldünkön jobb jövőt építsünk azoknak, akik utánunk jönnek” – hangoztatta Kelemen Hunor nagyváradi beszédében, az önkormányzati és európai parlamenti választásokon való részvételre buzdítva honfitársait.

MTI

Kapcsolodó cikkek

  • Tudatos sikerépítés

    Együttműködve a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületével a Prosperitati Alapítvány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság negyedik alkalommal indítja el a Vajdasági