Múlt szombaton befutott az előzetesen esélyesebbnek tartott elnökjelölt. Ebből a mondatból arra következtethetne a kedves olvasó, nincs itt semmi látnivaló, menetrendszerű eredmény született. Valójában Pellegrini vártnál fölényesebb sikere nem kevés tanulsággal szolgál.
A szlovákiai választók az ezredforduló óta komoly rutint szerezhettek a közvetlen elnökválasztásból. Április 6-án már hatodik alkalommal döntöttünk a Grassalkovich-palota lakójáról. Aki kedveli a számmisztikát, könnyen megjegyezheti, mi a közös a 2004-es, a 2014-es és a 2024-es elnökválasztásban. Húsz éve Ivan Gašparovič körözte le az államfőválasztás második fordulójában Vladimír Mečiart, tíz esztendővel ezelőtt pedig Andrej Kiska fordított Robert Ficóval szemben. Most szombaton ugyanez sikerült Peter Pellegrininek Ivan Korčok ellenében. Nem is kevéssel.
A margóra azt is jegyezzük fel, hogy Pellegrini számára az eredmények tükrében láthatóan jól kamatozott, hogy az ellenzék által démonizált Robert Fico kormányfő a kampányban igyekezett a lehető legkisebb árnyékot vetni Pellegrinire. Ami, tegyük hozzá, valószínűleg nem is esett nehezére, tekintbe véve kettejük igencsak terhes politikai múltját.
Április 6-a eredménysorát magyar szemmel nézve már első pillantásra is nyilvánvaló, hogy a magyar közösség által lakott déli és keleti járásokban egyértelműen a győztes jelölt, Peter Pellegrini dominált. Pozsonyt, Kassát és már szórványnak számító Szenci járást leszámítva minden magyarlakta régióban Pellegrini végzett az élen. Bár, ha halványabb kontúrokkal is, április 6-án is érvényesült a két héttel korábbi tendencia, miszerint minél nyugatabbra fekszik a település, illetve minél nagyobb a lélekszáma, annál magasabb a Korčokot támogatók aránya, vitathatatlanul Peter Pellegrinire szavazott az urnákhoz járuló magyarok döntő többsége. Jegyezzük fel azt is, hogy múlt szombaton a magyarlakta járásokban is nagyobb volt a szavazókedv, mint március 23-án, igaz, országosan ezúttal is a déli régiókban volt a legalacsonyabb a részvétel.
A felvidéki magyar szavazótábor gerincét adó tömbmagyar régiókat, vagyis a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásokat is Pellegrini húzta be. A települési adatokat szemlélve annál nagyobb fölénnyel, minél magasabb a magyarok részaránya. Szimbolikus eredmény, hogy míg március 23-án Komáromban még Korčok végzett az első helyen, múlt szombaton, vélhetően jórészt Forró Krisztián első fordulós szavazatainak köszönhetően, Pellegrini fordítani tudott. Vagyis az adatok tükrében kijelenthető, hogy Forró Krisztián felsorakozása a második fordulót megelőzően Peter Pellegrini mögé találkozott a magyar választók többségének akaratával. Azaz, bár a döntés házon belül vitákat váltott ki, a Magyar Szövetség jó érzékkel tette le a voksát a győztes jelölt mellé.
Az persze más kérdés, tud-e lendületet nyerni a magyar párt az EP-választások kampányában abból, hogy április 6-án végre nem elszenvedője, hanem tényleges alakítója volt az országos politikai folyamatoknak. Az államfőválasztás második fordulóját követően ennek kapcsán kértük gyorsértékelésre a Magyar Szövetség elnökét, Forró Krisztiánt és a párt elnökségének tagjait.
Forró Krisztián a Ma7-nek adott interjújában aláhúzta, „a múlt szombati eredmények azt igazolják, hogy a magyar választók többsége egyetértett azzal, hogy a második körben a győztes jelöltet, Peter Pellegrinit támogattuk”. Forró leszögezte, a döntéssel sikerült megerősíteniük a magyar párt pozícióját. „Az, amit jeleztünk, hogy kapocs szeretnénk lenni a magyar és a szlovák kormány között, most konkrétan beigazolódott” – emlékeztetett a Magyar Szövetség elnöke. Forró hozzátette, „jelenleg nemcsak a kormánytagok, hanem az új államfő és a miniszterelnök irányába is kapcsolatokat tudunk ápolni. Ez biztosan előrelépés a közösségünk és a régiók számára is”.
Gyimesi György kiemelte, hogy Pellegrini a választási győzelmét követő sajtótájékoztatón nagyon pozitívan értékelte a magyarok szerepét, aláhúzva a Magyar Szövetség elnöksége nagy többségének támogatását. „Ez egy jelentős gesztus mindkét fél részéről, egyben annak kinyilvánítása, hogy mi a béke oldalán állunk, ami az egyik fő témája lesz a küszöbön álló európai parlamenti választásoknak is” – húzta alá a Magyar Szövetség alelnöke. Gyimesi hozzátette, „ezzel megágyaztunk a következő kampánynak is.
„Nagyon komoly paradigmaváltásnak lehettünk tanúi április 6-án, ami a felvidéki magyarságot illeti” – húzta alá Berényi József. A Magyar Szövetség európai parlamenti listáját vezető politikus hangsúlyozta, „a kilencvenes években a Vladimír Mečiar vezette HZDS, majd a kétezres években a Smer-HZDS-SNS kormány az itteni magyarokat a másik táborhoz tolta. Természetes volt, ha nincs magyar induló, akkor mindig a HZDS és a Smer ellen, a demokratábbnak tűnő köztársasági elnökjelöltre szavazunk. Ez így volt Radičová, Kiska és Čaputová indulása esetében is. Most ez több tényezőnek köszönhetően megszakadt, megváltozott”.
Berényi emlékeztetett, „az egyik ok, hogy az ún. demokratikus oldal a választások után rendre elfeledkezett a magyarokról és Dél-Szlovákiáról, és ezt észrevették az emberek. A másik tényező nyilván az, hogy az elmúlt években főleg európai kérdésekben Orbán Viktor és Robert Fico között szoros együttműködés alakult ki, ami szintén sok felvidéki magyar gondolkodásmódját befolyásolja. Azt is tapasztalhatjuk, hogy Fico mára elhagyta a magyarellenes retorikát, ellenben a progresszív-liberális oldalon régóta tombol az Orbán-fóbia és részben ennek köszönhetően kialakult egyfajta „hungarofóbia”.
A szomszédban dúló háború és az EU-n belüli háborús hisztéria, a migráció indokoltan ébresztenek félelmet az emberekben. Ezekre a kérdésekre Pellegrini jobb válaszokat adott, hitelesebbnek tűnt”. Berényi hozzátette, „ebbe a folyamatba jó ütemmel és érzékkel kapcsolódott be a platformrendszer kötöttségeitől megszabadult Magyar Szövetség is. Az elnökségi tagok döntő többsége megértette, mi történik és a magyar választók többségének akarata szerint cselekedett, amikor támogatásáról biztosította Peter Pellegrinit”.
Forrás: Ma7.sk
