Talpra tud-e még állni a Szövetség? - Külhoni Magyarok
általános Felvidék Hírek

Talpra tud-e még állni a Szövetség?

Ismét képviselő nélkül maradt Brüsszelben a felvidéki magyarság, miután a Magyar Szövetségnek a legutóbbi választáson (sem) sikerült képviselőt küldenie az Európai Parlamentbe. Az egyértelmű kudarcként elkönyvelhető 3.88%-os eredmény után a párt elnöksége ugyanakkor szeptemberig mindenképp a helyén marad, az eredmények átfogó értékelése pedig még szintén hetekig eltarthat a politikusoknak.

Elemzések sora foglalkozott már az európai parlamenti választások eredményével, amely során két év alatt a harmadik “pofont” kapták a Magyar Szövetség politikusai. A 3.88%-os szereplés első értékelései ugyan a “történelmi eredmény” helyett már egyértelmű kudarcról szóltak, a pártvezetés azonban továbbra sem érezte szükségét a lemondásnak, helyette inkább a szeptemberre kitűzött tisztújításra bízta a döntést. Az elmúlt tíz év alatt összehozott ötödik sikertelen választási szereplés ugyanakkor intő jel lehet a felvidéki magyarságot képviselni kívánt politikusok számára, akik komoly változtatások nélkül pár év alatt könnyen érdemi támogatottság nélkül maradhatnak.

Ennek egyik első lépése lehet(ne) a szeptemberben esedékes tisztújítás, amin egy új elnökség megválasztása új lendületet is adhatna a láthatón irányt vesztett Szövetségnek. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva azonban a hasonló események eddig az újítás helyett, sokkal inkább a megújításról szóltak a felvidéki politikában. Nem lenne meglepő tehát, ha a jelenlegi elnökségi tagok többsége szeptember után is megtartaná a féltve őrzött pozícióját.

Márpedig a láthatóan komoly gondokkal küzdő Magyar Szövetségre több szempontból is ráférne a változás: a párt aktivistahálózata szinte megszűnt, új szavazókat pedig már nagyon rég nem sikerül megszólítaniuk a politikusoknak, a korábbi választók közül pedig egyre többen fordulnak inkább a biztosabbnak tűnő szlovák pártok felé.

A saját és valódi üzenetek híján olyan hangzatos(nak szánt) jelmondatokkal lezajló lagymatag kampányok láttán, mint az “Itthon vagyunk”, vagy “Irányváltást Brüsszelben”, pedig vélhetően a maradék törzsszavazók többsége is csak kötelességtudatból, mintsem szimpátiából adta a voksát a szebb napokat is látott felvidéki magyar pártra. A korábbi három párt egybeolvadásával ráadásul még mindig nem sikerült megszüntetni, vagy legalább mérsékelni a személyi és ideológiai ellentéteket, amik a mindennapi munka mellett, a választások előtt is rendre megmutatkoznak.

Jól példázza ezt többek között az EP-választást megelőző kampány is, ahol a párt elnökségi tagjai látványosan eltérő kampánystratégiával igyekeztek(?) mandátumhoz juttatni a jelölteket.

Míg azok az elnökségi tagok, akiket személyesen nem érintett a választás, egy-két kivételtől eltekintve szinte egyáltalán nem foglalkoztak a jelöltek támogatásával, a Magyar Szövetség Összefogás szárnyát erősítő Orosz Örs kútfeltárással és ingyen sörrel próbálta meggyőzni a felvidéki választókat, az MKP szárny élén Berényi József pedig leginkább a már “jól bevált” kultúrházas és bográcsozós kampányturnéval, valamint biciklisorsolással igyekezett növelni a támogatottságát. Mindeközben Gyimesi György (szintén alelnök) mintha nem is a párt tagja lenne, főként szlovák nyelven hirdette saját igazát a közösségi médiában – és csak az utolsó napokban szánt egy-két posztot a Szövetség támogatásának –, a párt elnökeként Forró Krisztián pedig szintén nem nevezheti élete legerősebb kampányának az elmúlt heteket. Sokatmondó, hogy a párt tizenöt jelöltje közül az egyik legintenzívebb kampányt attól a Brunczlík Viktortól láthattuk, aki a lista legfiatalabb jelöltjeként a tizenharmadik helyről indulva végül a hetedik legtöbb szavazatot tudta megszerezni, bizonyítva ezzel, hogy a kemény munkát a választók is értékelik.

A következő, várhatóan választások nélkül zajló két évben tehát bőven van min változtatnia a Magyar Szövetség vezetőinek, akiknek elsődleges feladata a párt egységes arculatának megteremtése és a belső pozícióharcok rendezése mellett, az elmúlt tizenöt évben eltékozolt választói bizalom visszaszerzése lesz. A jelenlegi utat folytatva ugyanis a Magyar Szövetség országos párt helyett, leginkább regionális erőként értelmezhető majd a következő években, aminek helyi szinten ugyan komoly befolyása van a kisebb településeken, – amivel időről-időre egy-egy megyei képviselőség, netalántán alelnöki szerep is párosul majd – országos szinten azonban továbbra sem tud majd tényezőként fellépni.

Határozott irányváltásra van tehát szükség (Brüsszel mellett) a pártban (is), aminek a személyi cserék mellett, egy hosszútávú stratégia kidolgozásával és az aktivistahálózat újjáépítésével kell elkezdődnie. Mindehhez azonban kemény munka és valódi elhivatottság szükséges a politikusoktól, akik többsége az elmúlt években finoman szólva sem dolgozott meg a felvidéki szavazatokért.

Forrás: Ma7.sk

Kapcsolodó cikkek

  • Megnyitotta kapuit Gombaszög

    Kezdetét vette az idei Gombaszög fesztivál, amely július 16-21. között 35 programhelyszínen, köztük hat zenei színpadon több mint 80