A bukaresti parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt az RMDSZ által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.
A parlament alsóházának honlapján elérhető jelentés szerint a grémium többségi szavazással hozta meg a döntést, miszerint a plénumnak a tervezet elutasítását javasolják. Korábban a jogi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett. Benkő Erika, az RMDSZ szakbizottsági tagja az MTI-nek kedden elmondta, a 15 fős bizottságban csak hárman támogatták a törvényjavaslatot: az RMDSZ két képviselője mellett a török kisebbség képviselője szavazott a tervezet mellett, a többi román honatya ellene voksolt vagy tartózkodott.
A képviselő arra számít, hogy a szerdai végszavazáson a képviselőház plénuma is elutasítja, hiszen most magyarellenes hangulat uralkodik a román parlamentben Klaus Iohannis elnök nyilatkozata után.
Mint ismeretes, az államfő Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat, emiatt jelenelg egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit. A jogszabály lehetővé tenné, hogy azokon a vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek magyarok, a helyi önkormányzatok is finanszírozhassák a március 15-i ünnepségeket. Emellett a magyar nemzetiségűek szabadnapot kaphatnának munkáltatójuktól.
A román hivatalos történetírás a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontját nem tekinti ünnepnek, azt állítja, hogy akkor mintegy 40 ezer románt öltek meg a magyarok, amit a magyar történészek jelentősen eltúlzott számnak tekintenek, illetve emlékeztetnek arra, hogy a forradalom idején minden nemzetiségnek voltak áldozataik. A parlamenti szakbizottsági vitán egyébként ezzel az érvvel szorgalmazta a tervezet elutasítását a Traian Băsescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője, Marius Pașcan, akinek javaslatára tűzte a parlament napirendjére a házbizottság a tervezetet, amelyet korábban elutasított a szenátus, és a kormány is kedvezőtlenül véleményezett.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese a Krónikának elmondta, a bukaresti képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt elutasításra. Ezek között van a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslat, valamint a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítás. Márton Árpád lapunknak elmondta, hogy a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is. „Amióta Klaus Iohannis meghirdette a magyarellenességet, egymással versengenek a román pártok, hogy ki tud nagyobbat ütni a magyar képviseleten” – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád.
Krónika
