Erdélyi és európai szempontok párbeszéde – Vincze Loránt EP-képviselő a néppárti célokról, őshonos kisebbségekről, migrációról - Külhoni Magyarok
Erdély Hírek

Erdélyi és európai szempontok párbeszéde – Vincze Loránt EP-képviselő a néppárti célokról, őshonos kisebbségekről, migrációról

Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, egy olyan időszakban, amikor a jogállamiságról, demokratikus normákról szóló vitát erős baloldali ideológiai befolyás jellemzi – mondta a Krónikának Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Az Európai Néppárt frakcióját erősítő politikus szerint fontos, hogy az uniós helyreállítási alapból érkező összeg nagy része az Erdély és Románia számára jelentős nagy infrastrukturális beruházásokra költhető.

– Az uniós helyreállítási alaphoz óriási várakozások fűződnek Európa-szerte, Romániában pedig különösképpen. Adottak nálunk a feltételek a tervek megvalósulásához?

– Brüsszelben harcolni kellett ezért az összegért, hiszen a nettó befizetőknek, azaz a nyugati országoknak az volt a célja, hogy minél kevesebb pénzt küldjenek a keleti tagállamoknak. Ennek ellenére rekordméretű összeget sikerült elérni, és az is fontos, hogy ennek az összegnek a nagy része az Erdély és Románia számára jelentős nagy infrastrukturális beruházásokra költhető.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja ebben mindvégig elkötelezett partner volt, megértve azt, hogy a kelet-európai tagállamok felzárkóztatása az EU alapvető érdeke maradt. A legtöbb uniós országban már nincs szükség újabb autópályák építésére, víz- és csatornahálózat kiépítésére, és nekünk most annak tudatában kell kihasználnunk ezeket a lehetőségeket, hogy ez az utolsó alkalom, amikor az Unió még támogatja ezeket a beruházásokat. Mindenképp hatalmas lehetőség áll Románia és Erdély előtt, hogy az uniós pénzalapok segítségével számos területen beruházások valósuljanak meg, javuljon a szociális ellátás, megújuljanak a kórházak, befektetések legyenek a turizmusban, hasznosítsuk a kulturális hagyatékot, tisztább legyen a környezetünk, fejlesztési lehetőségeket kapjanak a vállalkozások.

A helyreállítási alap 30 milliárd eurója azért különösen nagy próbatétel Románia számára, mert ebben az esetben a szokásos hét év helyett csak öt áll rendelkezésre – 2026 végéig le kell zárni ezeket a projekteket. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, elsősorban politikai stabilitásra és tervezhetőségre lenne szükség.

Bízom abban, hogy kormányzati pozícióink megmaradnak, hiszen így tudjuk a legmagasabb szinten befolyásolni a döntéseket. A kormányzatban dolgozó RMDSZ-es kollégáim hatalmas munkát végeztek azért, hogy a pénzügyi kereteket előkészítsék és elindítsák, és biztos vagyok benne, hogy a szakértelmükre, szemléletmódjukra szükség van a kormányban.

– Az uniós klímavédelmi elképzelések a deklarációk szintjén akár vonzóak is lehetnek. De nem érintik-e hátrányosan térségünket? Csak egy példa: különadót vethetnek ki a lakásokban használt kis gázkazánokra, ez pedig sok millió embert érinthet Romániában. Összességében jó nekünk az úgynevezett zöldegyezmény?

– Elismerve, hogy a klímavédelmi intézkedésekre szükség van, károsanyag-kibocsátásunkat csökkenteni kell, törekednünk kell a karbonsemlegességre, de nekünk nagyon sok fenntartásunk van a zöldegyezménnyel kapcsolatban, azért, mert Románia nincs a fejlettségnek azon a szintjén, mint a nyugati társadalmak. Ők bevezethetnek új technológiákat és átalakítják az egész energiamixüket, mert a helyzetük megengedi, de mi még nem tartunk ott. Például nálunk még sok helyen fával fűtenek, mert a gáz bevezetése nem jutott el nagyon sok településre, a gáz bevezetése a civilizációs szint emelését jelenti számukra, erről tehát nem lehet lemondani.

Egyértelmű, hogy sok észszerűtlen javaslat bekerült a tervek közé. Az Európai Néppárt alapvetően a polgárok és a vállalkozások érdekeit tartotta szem előtt, amikor kialakította az álláspontját, de az EP-többség többször is másként alakult. Én azokat a terveket szeretem, amelyek a realitásból indulnak ki, márpedig a kelet-európai realitás bizony gyakran különbözik a nyugatitól. Itt az emberek másfél-két évtizeddel ezelőtt azért álltak át az egyéni hőközpontokra, mert a szolgáltatók nem tudtak megújulni, hatékonyak és korszerűek lenni, a háztartások az átállással tulajdonképpen pénzt és energiát spóroltak. Nyilván hosszú távon ez nem életszerű, nem fenntartható, és nagyobb a környezeti kára is. De ezeket most betiltani vagy bírságolni kétszeres büntetést jelentene: egyszer kényszerből áttértek rá, vagyis befektettek, most pedig le kellene mondaniuk róla, szintén kényszerből, miközben sok esetben a befektetés megtérülése még nem történt meg.

A strukturális, sok embert érintő változásokat alaposan meg kell fontolni, és mindenképpen hosszabb idő kell a kivezetésre, és szorosan össze kell kapcsolódnia az épületek energiahatékonyságának javításával, mert az egy dolog, hogy mennyit szennyez egy egyéni hőközpont, de a rosszul szigetelt épületek, a hibás nyílászárók több energiát igényelnek, hiszen rengeteg hőt veszítenek. A korszerűsítést közösen kellene finanszírozza a tulajdonos és az állam, hiszen önerőből nem fog sikerülni. De az egyértelműen jó megoldás és kiindulópont, hogy az új építésű tömbházakba ne engedélyezzék egyéni hőközpontok felszerelését, hanem minden lépcsőháznak legyen egy közös hőközpontja az alagsorban. Ez már mindenütt így van Európában az új építésű tömbházak esetében.

– Mostanában egyre többet kezdenek foglalkozni Európa jövőjével, ami jó dolog, ha nem valamiféle fentről, az uniós vezetés szintjétől „ajánlott” vízióról van szó. Merre mozdul Európa?

– Az Európai Unió jelenleg próbálja újra meghatározni önmagát, nem indokolatlanul természetesen, hiszen az elmúlt években válságból válságba bukdácsolt, érdemes tehát értékelni és újratervezni. Ezért is indította útjára a Konferencia Európa jövőjéről című konzultációsorozatot. Hogy ennek mi lesz az eredménye, meglátjuk, de ha már lehetőség van rá, akkor el kell mondanunk a véleményeket.

Részei vagyunk Európának, ezért hozzá kell járulnunk az átalakításához. Ez új lehetőséget biztosíthat a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok helyreállítására, és az erdélyi magyarok számára fontos, hogy ebben a konzultációban hallassák a hangjukat, hogy a sajátosan kisebbségi és erdélyi szempontok is megjelenjenek a vita során.

Ebben a párbeszédben középpontba kell állítani a kisebbségi közösségek szerepét Európa jövőjében.

A FUEN-nel két konferenciát is szervezünk Európa jövőjéről 2022 elején, egyet a német–dán határvidéken, egyet pedig Erdélyben, ezeknek célja, hogy minél egységesebben és láthatóbban tudjuk felmutatni a kisebbségek igényeit. A múlt héten tanácskoztunk az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupjában is a legfontosabb európai, kisebbség- és nyelvvédelmi szervezetekkel a közös fellépésről ebben a témában. Az általam múlt héten indított Mindset – erdélyi ügyeink európai szemmel konferenciasorozat is az erdélyi és az európai szempontok párbeszédét tűzte ki céljául európai politikusok meghívásával, erdélyi valóságunk bemutatásával.

– Hogyan látszik Brüsszelből, miként látja az Európai Néppárt az állandósult bukaresti politikai válságot?

– Ez nem rendkívüli helyzet, hiszen hosszú ideje van Romániában politikai bizonytalanság, ez jellemzi az elmúlt harminc esztendő nagy részét, de az elmúlt 15 évet biztos. Hátrányt jelent, természetesen, hogy Brüsszel számára nincs egy kiszámítható partner, hogy gyakran változik a miniszterelnök, a miniszterek személye, akikkel például a PNRR-program végigkövethető, a vállalt reformok teljesíthetőek. Elsősorban Románia számára hátrányos és káros ez a helyzet, és ezt nem lehet Brüsszelből megoldani. Az Európai Néppárt sajnálkozik afölött, hogy bár a jobboldal megnyerte a választásokat Romániában, nem tudott tartós, stabil kormányzást biztosítani. De azt is tudják, mert elmondjuk, hogy az RMDSZ volt az észszerűség, a kiszámíthatóság és párbeszéd hangja ebben a politikai helyzetben, és ezt méltányolják is.

– Optimizmusból nincs hiány az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének európai szintű kezelését illetően, de történt-e valós pozitív elmozdulás e kérdésben?

– Mi nem optimisták, hanem realisták vagyunk ebben a kérdésben, és mindig is tudtuk, hogy ez hosszú menetelés lesz. Tény, hogy a kilencvenes évek óta nem történt számottevő előrelépés Európában a kisebbségi jogok terén – leszámítva az uniós vagy a NATO-csatlakozás feltételeinek való megfelelésre kényszerült államokat –, ugyanakkor az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének és Nyelvi Chartájának korlátai is nyilvánvalóvá váltak.

Ma Európában az általános trend a kisebbségvédelem fontosságának lekicsinylése, egy olyan időszakban, amikor a jogállamiságról, demokratikus normákról szóló vitát erős baloldali ideológiai befolyás jellemzi. Az Erdélyből indított Minority SafePack összeurópai üggyé vált. Ismerik az Európai Unióban, támogatja a német, a holland, a magyar parlament és számos régió, valamint az Európai Parlament, és végre tárgyalt róla az Európai Bizottság is.

Ez az első alkalom, amikor egy bizottsági dokumentumban szó van rólunk, az európai politika napirendjére emeltük a kisebbségi ügyet. Persze az, hogy az európai őshonos kisebbségek ügye jóval ismertebb, önmagában még nem siker, de meggyőződésem, hogy az irány jó, és ebben az ügyben csak következetesen, lépésről lépésre lehet haladni.

– Most éppen Lengyelország áll migrációs ostrom alatt. Mire számíthatunk ez ügyben az Uniótól, s mi Románia álláspontja az illegális bevándorlást illetően?

– Románia, mint minden tagállam, elutasítja az illegális migrációt. Nagyobb kérdés az, hogy mi van azokkal a migránsokkal, akik bekerülnek az Unióba. Nem csupán Lengyelországot éri egy migrációs ostrom, az Európai Unió egészét éri hibrid agresszió Fehéroroszország részéről. Az, hogy ez a migrációs fronton tudott megmutatkozni, annak tudható be, hogy az Európai Unió határozatlan és béna, amikor a külső határai védelméről van szó. Ezt ez a rezsim most kihasználja. Az EU ezt úgy kerülhetné el, ha a határvédelmet megerősítené, és felépítené a külső határokat védő eszközöket, segítene azoknak a tagállamoknak, köztük Magyarországnak, amelyek ezt teszik.

Krónika

 

Kapcsolodó cikkek

  • Megnyitotta kapuit Gombaszög

    Kezdetét vette az idei Gombaszög fesztivál, amely július 16-21. között 35 programhelyszínen, köztük hat zenei színpadon több mint 80