Október 6-a, az aradi vértanúk emléknapja tiszteletére Lendván a Bánffy Központ kiállítótermében a nemzeti tragédiáink sorozatába illeszthető, 171 évvel ezelőtti eseményről készült kiállítással emlékeznek a muravidéki magyarok. A szentháromsági kápolnánál Ráth N. János honvédszázados síremlékénél az MMÖNK koszorúzási ünnepséget tartott.
A kiállítás, mely az intézet saját képarchívumának a felhasználásával készült, portrékkal és csoportképekkel, valamint az aradi megtorlás helyszínén készült korabeli rajzokkal emlékezik a gyászos eseményre. A kísérőszövegből megtudjuk, hogy Haynauék a kivégzés napját is előre kitervelték, mely egybeesett a bécsi forradalom egyik leggyűlöltebb ellenségének, Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulójával. A mai értelemben vett „vezérkar” legyilkolásával és a kegyetlen megtorlással Bécs példát akart statuálni a rebellis magyaroknál, hogy hasonlóra többé sose kerülhessen sor, a szabadságeszmény végső kitörlését célozva meg.
Vértanúként végezték ki október 6-án Pesten gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét is. A Muravidék egészére is kiterjedő, hatalmas földterületekkel rendelkező magyar arisztokratának a reformkorban óriási szerepe volt a jobbágyság felszabadításában és a közteherviselés intézményének a létrejöttében. Nagy érdemei fűződtek a magyar nemzeti függetlenség kivívásához, aminél a tervszerű, megegyezésen alapuló döntések és megoldások híve volt. A mártírhalált halt Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából, 2007-ben emléktábla került a ljubljanai vár börtöncellája elé, ahol 1849 tavaszán a császári börtönben raboskodott. Az emléktábla, melyet a Munkácsy-díjas Király Ferenc lendvai szobrászművész alkotta dombormű ékesít, a szomszédos nemzetek közötti megbékélést és példás együttélést is szimbolizálja, aminek Batthyány európai színvonalú szószólója volt.
A másik Lendvához köthető kapcsolódási pontja az emléknapnak az aradi Szabadság-szobor alkotójához, Zala Györgyhöz fűződik. A Trianonnal Romániához került nagyszabású szoborkomplexumra az új határokkal hosszú évtizedekre hányatott sors várt. Lebontották, majd részelemei hosszú évtizedekig elásva voltak, majd „zárdai” magány várt rá. Csak az egypártrendszer időszakát követő demokratikus változások után kezdődtek tárgyalások a szobor esetleges újraállításáról. Sok éves, feszült politikai légkörben zajló egyeztetés után 2004. április 25-én avatták újra a Szabadság-szobrot az aradi Mészáros téren. A rendezvény a muravidéki magyarság vezetőinek részvételével zajlott.
Ráth N. János síremlékének koszorúzásán a Szentháromságnál Máté László lendvai főkonzul elmondta: az aradiaknak a szabadság és a haza védelmében tett erőfeszítéseik „jutalmaként” az életükkel kellett fizetniük. Ez a hazafiságnak és a kiállásnak a 21. századra is szóló üzenete, s bár tudjuk, hogy ilyenre ma már nem kerülhet sor, egyénre szabottan is példa értékű azonban az aradiak sorsa, emberi kitartása.
Népújság