Semjén Zsolt szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobornál az aradi vártanúk emléknapján tartott csütörtök esti megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az aradi vértanúk tiszteletére szervezett központi megemlékezésére idén is Bellyén került sor. A székház udvarán pár éve ültették el az emlékezet fáját, melynek tövében emléktáblát helyeztek el a 13 hős tiszteletére, és azóta mi, horvátországi magyarok itt tisztelgünk a mártírok emléke előtt.
Október 6-a, az aradi vértanúk emléknapja tiszteletére Lendván a Bánffy Központ kiállítótermében a nemzeti tragédiáink sorozatába illeszthető, 171 évvel ezelőtti eseményről készült kiállítással emlékeznek a muravidéki magyarok. A szentháromsági kápolnánál Ráth N. János honvédszázados síremlékénél az MMÖNK koszorúzási ünnepséget tartott.
Magyarkanizsán tegnap a nagytemetőben, az aradi vértanúk faragott táblája előtt emlékeztek meg a helyiek az 1849. október 6-i eseményekről és az aznap kivégzett honvédtisztekről. Az eseményen a szabadságharc valamennyi hősére koszorúzással egybekötött emlékműsorral emlékeztek meg az idén is.
Nánán az előző évekhez hasonlóan ezúttal is a Csemadok szervezésében emlékeztek a 171 évvel ezelőtti eseményekre. A templom előtt, a Minden magyar hős keresztjénél a falu összes szervezete, intézménye képviseltette magát.
Az 1848–1849-es szabadságharc hőseire és az azt követő megtorlások áldozataira emlékeztek Perényi Zsigmond mellszobránál Nagyszőlősön a báró nevét viselő középiskola udvarán.
Kedden Ungváron a karantén intézkedések miatt szűk körben emlékeztek meg az aradi vértanúkról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében megkoszorúzták báró Bémer László emléktábláját a Szobránc utcában. Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Bege Krisztina konzul helyezte el az emlékezés virágait.
A magyarság megmaradásának az a titka, hogy „a sok pusztítás, vész után nemzetünk mindig felül tudott kerekedni mindenen” – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában, ahol a 170 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékeztek.
A Csemadok Komáromi Városi Alapszervezete, valamint a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a koronavírus-járvány miatt idén október 6-án nem tartott tömeges megemlékezést Klapka György honvédtábornok szobránál és az 1849-es vértanúk emlékoszlopánál, ám ennek ellenére a helyi patrióták spontán koszorúzása és Himnusz-éneklése nem maradt el. Sőt, a közös főhajtásnak ógyallai résztvevője is volt, aki szintén szívügyének tartotta, hogy e napon a Klapka téren tegye tiszteletét.
A nagyváradi Szent László római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel, majd Szacsvay Imre mártír jegyző szobrának megkoszorúzásával emlékeztek közösen az aradi vértanúkra Nagyváradon az RMDSZ, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői.
Magyarnak lenni a Kárpát-medencében ma már nem hátrány, hanem egyre inkább előny, és ha a magyarság nem adja fel a reményt, ha közös erővel tud küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörheti a nemzetet – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden az aradi megbékélés parkjában.
Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A magyar szórvány napja alkalmából szombaton Aradon tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) véglegesítette a 2020-2024-es szórvány cselekvési tervet. A terv részleteit vasárnap ismertette a honlapján az RMDSZ.
Semjén Zsolt szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető.
