Ismeretlen tettesek lefestették Kolozsvár háromnyelvű helységnévtáblájának magyar feliratát. Szerda délután az önkormányzat illetékesei kicserélték a megrongált táblát, az ügyben az RMDSZ és az EMSZ is feljelentést tesz.
A rongálók csupán a város nevének magyar változatát kenték le, a román és német név, illetve a tábla fölé szerelt latin szöveg érintetlen maradt. A vandálok a kincses város Bükk erdő felé vezető, erdőfeleki oldalon húzódó kijáratánál található táblának estek neki.
„A tettet mélységesen elítélem, ilyen megnyilvánulásoknak nincs helyük sem Kolozsváron, sem a 21. században! Ne dőljünk be az olcsó provokációknak!” – írta az eset kapcsán Facebook-oldalán Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal elrendelte a tábla megtisztítását, az RMDSZ kolozsvári szervezete pedig feljelentést tesz az ügyben a rendőrségen.
Elítélte a kincses városi helységnévtábla lefestését az Erdélyi Magyar Szövetség is. A politikai alakulat felhívja a figyelmet, hogy ez az eset – akárcsak a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművének a napokban a román nemzeti színekre történt lefestése – is több egyszerű rongálásnál. Az EMSZ közölte, uszítás és gyűlöletkeltés miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz. „A hatóságoktól elvárjuk, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az elkövetők felkutatása és felelősségre vonása érdekében!” – szerepel a szövetségnek az ügyben kibocsátott közleményében.
Mint ismeretes, Kolozsváron több évig folyt a harc, hogy a város bejáratainál felállított helységnévtáblákra a román mellett magyar és német nyelven is kikerüljön a település neve. Elsősorban a Musai-Muszáj mozgalom aktivistái szerveztek több figyelemfelkeltő akciót a többnyelvű helységnévtábla kihelyezése érdekében, de végül a bíróság kötelezte a helyi önkormányzatot arra, hogy eleget tegyen a kérésnek.
A Kolozs megyei törvényszék négy éve, 2017. február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban.
Az esetleges fellebbezést a polgármesteri hivatalnak az elkövetkező napokban kellett volna benyújtania. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, és 370 kolozsvári polgár is csatlakozott a perhez. A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény 20 százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilletik a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga.
A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.
Az első többnyelvű tábla végül 2017. májusában került ki a város Nagyvárad felőli bejáratához, miután Emil Boc polgármester egy hónappal korábban bejelentette, hogy nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen, és a többnyelvű – román, magyar és német – feliratok kikerülnek Kolozsvár bejárataihoz.
Az elöljáró ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kívánt azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a település római kori megnevezésével. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138) felirat szerepel.
Krónika
