Merre van az előre? Őry Péter így szervezné újjá a magyar politikai képviseletet - Külhoni Magyarok
Hírek

Merre van az előre? Őry Péter így szervezné újjá a magyar politikai képviseletet

A február 29-i választáson az etnikai politizálás létjogosultsága nem kérdőjeleződött meg, de világossá vált, hogy haladéktalanul véget kell vetni a felvidéki magyar politika megosztottságának – véli az MKP Országos Tanácsának elnöke. Őry Péter szerint az egységes magyar érdekképviseletnek alulról építkezőnek kell lennie, tekintet nélkül a párthovatartozásra, de nem hagyható figyelmen kívül, kinek vannak a régiókban működő struktúrái. Interjúnk.

Harminc év után nem lesz magyar képviselet a szlovák törvényhozásban. Bár az eredmény nyilván sokaknak fáj, de legalább ennyien mintha előre beárazták volna a kudarcot. Ennyire benne volt ez a levegőben?

Szeptemberben éppen önöknek adtam interjút, amiben azt hangsúlyoztam, egységes magyar képviselet, azaz egy magyar lista kell. A véleményem azóta sem változott. A Magyar Közösségi Összefogás az addigra létező öt pártból csak hármat fogott össze októberi születésekor. Nem becsülném le az elvégzett munkát, s azt sem állítom, hogy nem álltunk helyt tisztességesen, de be kell vallani, hogy számos ígéret az érkező új szavazók tekintetében nem lett beváltva. Február 29-én azonban világossá vált az is, hogy a magyar képviselet legfőbb akadálya a továbbra is létező megosztottság. Meggyőződésem, hogy sok magyar választó emiatt maradt távol az urnáktól, vagy tájékozódott más pártok felé. Tapasztalatom szerint főleg a fiatalok körében vált hangzatossá a nézet, hogy az a szavazat hasznosul igazán, mely szlovák ellenzéki párthoz kerül. Elgondolkodtató tény, hogy egy 8,5 százalékos közösség egy mindinkább fellazuló szavazóbázissal közép-, illetve hosszú távon mennyire tud az asszimilációs folyamatoknak ellenállni.

 

Úgy gondolja, tovább erősödik az identitásvesztés? Esetleg elképzelhetőnek lát egy olyan folyamatot, mely a közösség önszerveződési képességét hozza a felszínre?

Ezt pillanatnyilag nem tudom megítélni, hiszen a kollektív ingerküszöbünk szintje elég alacsonyan van. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy-egy tiltakozó megmozdulásra hányan jövünk össze. Az erőnket és életképességünket a fizikai mivoltunkban kell bizonyítanunk, és nem a közösségi hálón, mert az bizony erősen csalóka képet ad. Végezetül, az elmúlt években elindult egy új, „szlovmagy” identitásba hajszolása a felvidéki magyarságnak, mely szintén visszatükröződik a múlt szombati eredményeken.

 

Biztos benne, hogy van jövője az etnikai politizálásnak?

Számomra nem kérdéses, hogy van jövője az etnikai politizálásnak, de haladéktalanul le kell zárnunk a megosztottság korszakát. Február 29-e azt is megmutatta, hogy a Magyar Közösség Pártja az a szilárd alap, amelyre építve újjáteremthető a magyar egység, de mindenkire szükség van. Most kell higgadtnak és megfontoltnak lenni. Az MKP erejét mutatja, hogy az európai parlamentből és a Szlovák Nemzeti Tanácsból kikerülve a választott tisztségek a megyei- és helyi önkormányzatok szintjén fogalmazhatók meg, azt pedig csupán lábjegyzetként említem meg, hogy a közös lista tizenöt legnépszerűbb politikusából tíz az MKP soraiból került ki. Más kérdés, hogy jelenleg a politikai palettán lévő öt, a magyarságot képviselni kívánó pártból csupán kettőnek van helyi- és regionális beágyazottsága, szervezeti ereje. Innen kiindulva látok egy új építkezési folyamatra lehetőséget, amit nézetem szerint alulról kell elkezdeni.
Közösségünk területi eloszlásából fakadóan 25-27 természetes kistérségbe sorolható. Ezekben a kistérségekben kell az adott választott képviselők helyi tanácsait létrehozni, mégpedig úgy, hogy a pártok képviselői mellett a pártonkívüli személyek is bekapcsolódjanak. Kialakul egy helyi, regionális tanácsi képviseleti hálózat. Ennek felsőbb szintjét pedig egy közösségi (nemzeti) tanács létrehozása adhatja. Hangsúlyozom, ez nem a civil szervezetek ernyőszerve, hanem legitim választásokon elnyert képviselőket tömörítő hálózat. Ez tudja elősegíteni az egyéni érdekek háttérbe szorulását a politikából, a második pedig, hogy itt van igazán lehetőség a regionális közösségeink önszerveződésének megerősítésére és végső soron a politikai érdekképviseleti hálózat létrehozására. Ebben a formában ez egy új politikai alap, bár vagy négy éve az MKP naszvadi tanácskozásán a természetes régiókon alapuló önszerveződést már felvetettem.

 

Ha jól értem, alsóbb szinteken gondolná újra az együttműködési kezdeményezést. Nem lehet, hogy múlt szombaton végzetesen meggyengült a vegyespárt, ezért velük már nem is érdemes számolni?

Pont erre szeretném felhívni a figyelmet. Ezernyi elemzést lehet készíteni arról, miért ennyi vagy annyi az egyik, vagy a másik párt eredménye, de végül is a lényeg abban van, amit már ősszel is hangoztattam: közösségi autoimmun betegségünkké válhat, ha az egymással versengés végeredménye az lesz, aminek most is tanúi lettünk. Akkora volt a tolongás a peronon, hogy közben elment a vonat… Természetesen sok-sok okot lehet a sikertelenséggel összekapcsolni, a lényeg viszont a jövőbe tekintés. Vagy marad a többpártrendszer, de elkezdjük a fent említett regionális építkezést és a végén az országos megmérettetések során egy lista lesz, vagy egy politikai szubjektumba tömörülünk, de ennek is megvannak a pozitívumai, illetve negatívumai. A politikában is érvényes a szabály, hogy a máshol már bejáratott úton érdemes elindulni, mert bár történelmileg a magyarok kalandozó típusúak, most a reálpolitikán keresztül épülhet újjá a helyi magyarság.

Ma7

Kapcsolodó cikkek

  • Tánczos Barna: Székelyföld volt, van és lesz

    Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein