Sok szempontból újra egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Harmincból tíz című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
Potápi Árpád János kiemelte: egységes a Kárpát-medence, ha oktatásról, kultúráról van szó, és szociális, valamint egészségügyi területen is erre törekednek.
Hozzátette: a politikai intézményrendszert is erősítik, mert ha az nem erős, a többi sem lesz az. Nem mindegy, hogy a magyarok, a magyar pártok ott vannak-e helyben vagy a tartományokban felelős vezetőként, illetve az utódállamok parlamentjeiben képviselőként – mondta.
Szili Katalinról azt mondta: egész életében a nemzetért dolgozott különböző pozíciókban, ő 1998-ben kezdett vele dolgozni képviselőként. A nemzetpolitikában 2011-től dolgoztak együtt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. Szili Katalin 2014 óta miniszterelnöki megbízottként segíti a nemzetpolitikai államtitkárság munkáját – jelezte.
Hangsúlyozta: a mindenkori kormánynak 101 éve kell a nemzetpolitikával foglalkoznia, mert azóta az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. A Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarság érdekképviseletét is vállalnia kell a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek, összességében a magyar politikának – szögezte le.
Potápi Árpád János szerint „amikor jogszabályokban gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül”, hogy a nemzet harmada nem a jelenlegi országhatárok között él.
A mai nemzetpolitika keretrendszere a rendszerváltáskor alakult ki; azt hullámvölgyek és hullámhegyek követték, utóbbira példa a 2001-ben elfogadott státusztörvény, ami előkészítette az elmúlt 10 év eredményeit. Hozzátette: ma nincs olyan nap a Kárpát-medencében, amikor ne adnának át iskolát, óvodát, illetve ne indulna valamilyen program.
Emlékeztetett: 2004-től 2010-ig nem ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), erre válaszképpen hozta létre Szili Katalin akkori házelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely betöltötte a Máért szerepét. Ma a Magyar Diaszpóra Tanács a harmadik fontos nemzetpolitikai fórum – jelezte.
Kitért arra is: 2010 és 2014 között az identitás megőrzése és megerősítése volt a cél, erre építve hozták meg azokat a jogszabályokat, amelyek bár szimbolikus jelentőségűek, kézzel fogható eredményük van. Ide sorolta a kettős állampolgárságot és az alaptörvényt. A szülőföldön boldogulás támogatása 2015-től van jelen – jegyezte meg.
Szili Katalin felidézte: 2016-ban jelent meg egy kötete Joggal Európában címmel, amely áttekintést adott az addig terjedő időszakról, mi történt nemzetközi porondon a nemzetpolitika területén.
Akkor még nem gondolt folytatásra, de egy este a híradóban azt látta, hogy a miniszterelnök egy más kötet kapcsán arról beszélt, hogy jó volna, „ha mindenki megcsinálná a maga tízéves leltárát a saját területéről”.
A kötetéről azt mondta: nevezhető politikai esszének, nem tudományos leírásnak, ismertetőnek, krónikának vagy tankönyvnek. Bárki, aki forgatja, áttekintést kap az elmúlt tíz év törekvéseiről az önigazgatás iránti igény kielégítésére, de kitekintés Európára is – részletezte, megjegyezve: az Európai Unió nem foglalkozik a nemzetiségi kisebbségek ügyével.
Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt: a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarsággal a külügyi tárca is foglalkozik a diplomáciai testületeken, illetve a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságokon keresztül. Ismertette: 11 hely van a világon, ahol közösségépítő diplomaták dolgoznak, akik konzuli feladatokat is ellátnak, de a fő feladatuk, hogy az adott országban segítsék a magyar közösségek építését.
A Kárpát-medencében működő kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkáját nehéznek nevezte, külön megemlítve, hogy azok az országok, amelyek nem biztosítanak kollektív jogokat a kisebbségeknek, mint például Szlovákia, Ukrajna, Románia, integrálnák az ott élő magyarokat. Kalmár Ferenc szerint az integráció a kollektív jogok nélkül valójában asszimilációt jelent.
MTI