Címke: kisebbségi jogok
Németh Zsolt: a kisebbségek emberi jogait az autonómia garantálja
A demokratikus részvétel kulcsfontosságú intézményének nevezte a területi autonómiát Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője a tanács strasbourgi székhelyén kedden rendezett panelbeszélgetés előtt, kiemelve, hogy ezáltal lehet a kisebbségek emberi jogait garantálni.
Ukrajna EU-tagsága veszélyezteti az európai kisebbségek jogait (?)
Szeptember végén tartották a FUEN (Federal Union of European Nationalities – Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) idei konferenciáját Husumban. A németországi északfríz városban ülésezett a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM), ahol megvitatták a Kárpát-medencei kisebbségek helyzetét, valamint Ukrajna és Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatait.
Európa Tanács: aggasztó tendenciák figyelhetők meg a sokszínűség és a kisebbségi jogok érvényesülése területén
Az elmúlt két évben néhány pozitív fejlemény és intézkedés ellenére nagyon aggasztó tendenciák figyelhetők meg Európában a sokszínűség és a kisebbségi jogok érvényesülése területén – jelentette ki szerdán a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot tömörítő Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM).
A bizottság szerint a negatív tendenciák között van a kisebbségpolitika felhasználása politikai célokra, a nemzeti kisebbségek bemutatása biztonsági fenyegetésként, a társadalom szétesésének előidézőjeként, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozókat aránytalanul súlyosan érintő gazdasági egyenlőtlenségek.
A kisebbségi hovatartozás kifejezésére sok esetben az állammal szembeni hűtlenség jeleként, valamint biztonsági fenyegetésként és destabilizáló tényezőként tekintenek, nem pedig az európai sokszínű társadalmak szerves részeként – olvasható a bizottság állásfoglalásában.
„Ezek nagyon megnehezítik a nemzeti kisebbségekhez kötődők önazonosságának szabad kifejezését és identitásuk megőrzését. A vonatkozó jogok biztosításának hiánya és az egyének etnikai, nyelvi, vagy vallási hovatartozásuk miatti kirekesztése elidegenedéshez, végső soron a társadalom széteséséhez vezet”
– írták.
A tanácsadó bizottság szerint „a társadalmi integráció nem elvárható a kisebbségekhez tartozóktól”. Nem lehet elvárás, hogy beolvadjanak a többségi társadalomba, mert különben elrejtőznek, feladják nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat és szükségleteiket. Elvárás ugyanakkor a kölcsönös alkalmazkodás.
Elvárás, hogy megtalálják helyüket a társadalomban, ahogy a szabályok elfogadása is – írták. Mindehhez az első lépést annak az államnak kell megtennie, amelyben az adott kisebbség él – emelték ki, majd hozzátették: egyes államok ugyanakkor az integráció kifejezést használják társadalmuk homogenizálásának igazolására.
A jelentéstevők szerint a vonatkozó keretegyezmény végrehajtása előtt álló kihívások nem kizárólag politikai jellegűek. Vannak olyan problémák, amelyek a gazdasági egyenlőtlenségek következményei, amelyek mindenkit érintenek ugyan, de gyakran aránytalanul a kisebbségekhez tartozókat – hívták fel a figyelmet.
Ezeket a kihívásokat az éghajlati válság hatásai súlyosbítják, amely veszélyeztetik egyes kisebbségek hagyományos életmódját, fenyegetve ezáltal az egyének és közösségek identitásának lényegét. Megsokszorozzák továbbá a diszkriminációnak és a szegénységnek, valamint a marginalizálódásnak való kitettségüket – írták.
„Mindezen tendenciákat sürgősen és módszeresen meg kell fordítani”
– fogalmaztak.
Intelligens, befogadó és tisztességes politikákra van szükség az európai kisebbségi jogok eszközként való használata és átpolitizálása elleni küzdelemhez – zárta jelentését az Európa Tanács felügyelete alatt működő nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága.
MTI
Szili Katalin: a kisebbségek jogainak biztosítása segíti a szülőföldön maradást
Ha a kisebbségek jogai biztosítottak egy országban, az segíti a szülőföldön élésüket és maradásukat – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön Budapesten, a Kárpát-medencei kisebbségjogi kalauz ötödik kötetének bemutatóján.
Orbán Viktor: nem meggyőzni akartam Volodimir Zelenszkijt, hanem tájékozódni az álláspontjáról
Orbán Viktor miniszterelnök a Die Weltwoche című konzervatív svájci lapnak adott interjúban kijelentette, hogy kijevi látogatásán nem meggyőzni akarta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hanem tájékozódni arról, „hol vannak a határai” a kijevi álláspontnak a békefolyamatra vonatkozóan.
Az EU biztonsági kötelezettségvállalási megállapodást írt alá Ukrajnával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön biztonsági megállapodást írt alá Charles Michellel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, ebben uniós részről megerősítik tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtanak Ukrajnának, Kijev pedig vállalja, hogy betartja az uniós alapértékeket.
A KMKSZ üdvözli, hogy a bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajna EU-csatlakozását célzó tárgyalások keretdokumentumába
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli, hogy a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába – áll az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet kedden az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
Kalmár Ferenc: a kisebbségi jogok eléréséhez proaktív viselkedésre van szükség
A kisebbségi jogok eléréséhez proaktív viselkedésre van szükség, a fiataloknak bátraknak kell lenniük, nem szabad azzal törődniük, hogy mit mondanak nekik a többségi társadalomból – hangoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja kedden Budapesten.
Fidesz EP-képviselőcsoport: a kormány elérte, hogy a kárpátaljai magyarság védelmére európai szintű garancia legyen
A kárpátaljai magyarság jogvédelme hivatalosan is Ukrajna csatlakozási folyamatának részévé vált, Magyarország kormánya elérte, hogy a kárpátaljai magyarság védelmére európai szintű garancia legyen – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szombaton.
Szijjártó Péter – Az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült
Az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek este a Facebook közösségi oldalon.
Szijjártó Péter a kisebbségi jogokról folytatott konzultációt ukrán tárgyalópartnerével
Pénteken ismételten telefonon konzultált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, áttekintették a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoport eddigi tevékenységének eredményeit.
Nacsa Lőrinc: célunk a béke melletti kiállás és a nemzeti kisebbségek jogainak erősítése
Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (PACE) is egyértelmű a magyar Országgyűlés delegációjának célja: a béke melletti kiállás és a nemzeti kisebbségek jogainak erősítése – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője Strasbourgban az MTI-nek telefonon nyilatkozva hétfőn.
Lezárult a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15. ülésszaka
Befejeződött a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15., hosszúra nyúlt ülésszaka, a következő kezdeményezés joga a szlovák félnél lesz – közölte Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság társelnöke, miután szlovák kollégájával, Miroslav Mojľitával aláírta a tárgyalásokat lezáró jegyzőkönyvet szerdán Budapesten.
Szili Katalin: Tízéves a nemzeti kisebbségek védelmét szavatoló Kalmár-jelentés
Az EU ismerje el, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nemcsak egy ország belügye, hanem európai ügy.
Szijjártó Péter: nem közeledtek jelentősen az álláspontok a magyar-ukrán oktatási munkacsoport ülésén
Ismét összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de továbbra sem közeledtek jelentősen az álláspontok, márpedig Magyarország továbbra is ragaszkodik az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes körű helyreállításához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
Szijjártó Péter: az ukrán elnöki hivatal vezetőjével áttekintettük a kárpátaljai magyar közösség helyzetét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden újra telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével – számolt be a közösségi oldalán róla maga a magyar tárcavezető. A megbeszélés keretében áttekintették a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyzetét.
Újra lehet magyar nyelven is felvételizni az újvidéki Jogi Karon
Úgy tűnik, több év után megoldódik az Újvidéki Egyetem Jogi Karán tapasztalt probléma, amelyet az okozott, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó hallgatók nem tehettek felvételi vizsgát anyanyelvükön, hanem csak szerb nyelven.
Szijjártó Péter: az ukrán hatóságok válasza nem tartalmaz előrelépést a kárpátaljai magyarok jogait illetően
Az ukrán kormány által küldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 előtti jogainak teljes körű helyreállítására vonatkozóan – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Szili Katalin: a szlovéniai magyarság helyzete kulturális autonómiához hasonlítható
Szlovéniában a magyar kisebbség helyzete kifejezetten jó, már a kulturális autonómiához hasonlító állapotot jelent – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hétfőn Budapesten, egy könyvbemutatón.
Menczer Tamás: a kormány elvárja, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogokat
A magyar kormány elvárása, hogy Ukrajna biztosítsa a kisebbségeknek korábban már megszerzett jogait – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna műsorában. Menczer Tamás a hétfői ukrán-magyar külügyminiszteri találkozót úgy értékelte, hogy az első lépés megtörtént a bizalomépítésben.
Jermak: Ukrajna erőteljes lépést tett az ukrán államfő és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója felé
Az ukrán-magyar külügyminiszteri tanácskozást követően Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy Ukrajna erőteljes lépést tett Volodimir Zelenszkij elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója felé, Dmitro Kuleba külügyminiszter pedig úgy vélte, hogy Ukrajna készen áll a kisebbségek jogai kapcsán kialakult vita végleges rendezésére Magyarországgal.
Szijjártó: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával
Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron.
Robert Ficóval találkozott a Magyar Szövetség elnöke, önálló törvényben rögzíthetik a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat
Robert Fico szlovák miniszterelnökkel és Martina Simkovicová kulturális miniszterrel egyeztetett a pozsonyi kormánypalotában pénteken Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, a találkozón megegyezés született egy, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény létrehozásáról és a Kisebbségi Kulturális Alap önállóságának megmaradásáról – közölte az MTI-vel a Magyar Szövetség sajtóosztálya.
Németh Zsolt: nem lehet megkérdőjelezni a szerbiai választások törvényszerűségét
A január közepén megtartott, előrehozott szerbiai parlamenti választások alkalmával esetlegesen tapasztalt rendellenességek nem léptek át olyan szintet, amelyek alapján meg lehetne kérdőjelezi a választások legitimitását – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hétfőn Strasbourgban.
Elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt az ukrán parlament
Elfogadta az ukrán parlament péntek éjjel a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely az ukrán kormányzat szerint figyelembe veszi az Európa Tanács és szerveinek szakértői véleményét és az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait.
Ukrán miniszterelnök-helyettes: Kijev kész a kompromisszumra Budapesttel a nyelvi és az oktatási kérdésekben
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.
FUEN: nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény
Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek – írta csütörtökön az MTI-hez küldött állásfoglalásában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
A román kormány suttyomban megnyirbálná a kisebbségek nyelvi jogait
A kormány alattomosan megszüntette volna azt a kötelezettséget, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket például a műemlék épületek vagy emlékművek feliratozása során. Az RMDSZ résen volt.
„Az RMDSZ minden eszközzel a magyar kisebbség jogait védi és gyarapítja. Ma megakadályoztuk a szenátusban a nyelvi jogaink csorbítását” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a Szövetség javaslatára módosította a szenátus a kormány rendeletét, amellyel a műemlékek és emlékművek magyar nyelvű feliratozását akarta eltörölni.
A hatályos törvény értelmében, amelyet az RMDSZ vívott ki korábban, magyarul is feliratozni kell az emléktáblákat, illetve a szobrokra, műemlékekre kihelyezett táblákat is, amennyiben azok magyar vonatkozásúak. Ezt a rendelkezést a jelenlegi kormány törölni akarta – hívta fel a figyelmet Cseke Attila.
Turos Lóránd szenátor, a felsőház kulturális szakbizottságának tagja hozzátette: az RMDSZ módosítása továbbá kimondja, hogy a román nyelv után rögtön, második helyen kell szerepeljen a magyar felirat, nem utolsóként, a nemzetközi nyelvek után.
Turos Lóránd kiemelte azt is: az RMDSZ javaslata, amelyet elfogadott a szenátus, nemcsak a törvényes lehetőséget teremti meg a műemlékek magyar feliratozására, hanem kötelezővé is teszi azt.
A tervezetről a képviselőháznak is döntenie kell, és az államelnöki kihirdetést követően lép érvénybe.
Forrás: maszol.ro
Borítókép: rmdsz.ro