„Pozsonynak erős, inspiráló hangulata van, amely a helyi magyarságra is jó hatással lehet” - Külhoni Magyarok
Hírek

„Pozsonynak erős, inspiráló hangulata van, amely a helyi magyarságra is jó hatással lehet”

Kollai István történész, közgazdász 2010 és 2015 között volt a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója. Milyen célokkal érkezett ide? Mit sikerült ebből megvalósítani? Miért zárt be a Café Nappali, amelynek kezdeményezője volt? Mit gondol a helyi magyar közösségről? – ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban kerestük meg őt.

Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként nagy kihívásként tekintett a pozsonyi magyar közösség erősítésére. Hogyan lehetne egy ilyen nagyvárosban egy kicsi, mozaikos jellegű közösséget összefogni, ezenfelül pedig egy intenzív kapcsolatot kialakítani a szlovák közösséggel, főként a szlovák kulturális és tudományos élettel?

A Café Nappali projekt
Igazgatóként Kollai István számára a magyar közösségépítés része volt, hogy a Pozsonyi Magyar Intézet akkori épületét a Védcölöp utcán (Palisády), minél jobban belakják és nyitottabbá tegyék a magyar közönség előtt. Olyan erős gócpontokat kívántak kialakítani Pozsonyban, ahol egy kis közösség is megtalálja a maga helyét.

2012-ben indították a Café Nappali projektet, amelynek keretében hangulatosabbá akarták tenni a Pozsonyi Magyar Intézetben található könyvtárat.

„A legjobb könyvtár ugyanis arról ismeretes, hogy finom kávéjuk is van. Pozsonyban is ezt szerettük volna megvalósítani” – mondta Kollai István.

A kávézóval kapcsolatban a kezdetektől fogva az volt a legnagyobb dilemma, hogy vajon mennyire lesz nyereséges, el tudja-e magát tartani. Ezen a téren nem sikerült áttörést elérni. A kávézónak három üzemeltetője is volt, mégsem lett nyereséges. Hogy mitől megy, vagy nem megy egy ilyen jellegű kávéház az Kollai István szerint azon is múlik, ki a célközönsége egy ilyen helynek.

Egy ilyen speciális közönségre építeni, mint a pozsonyi magyar közösség, piacilag nagyon nehéz. De az is lehet, hogy valamit mi nem csináltuk jól” – mondta.

A magyar intézet egykori igazgatója szerint a Café Nappali eléggé ismert volt a pozsonyi magyarok körében, az üzemeltetők is jó munkát végeztek, a kávézó azonban 2015-ben mégis bezárt. Egy időben a Nappali üzemeltetője volt Rák Viktória színésznő is, aki nagyon lelkesen kezdett bele a munkába. A színésznő azóta Komáromban sikeresen működtett egy másik kávéházat.

Kollai szerint a kávéház bezárása nem az üzemeltetők hibája volt. A szűk célközönség mellett maga a kávézó helyszíne sem volt teljesen ideális. „A Védcölöp utca nem az a hely, amelyen csak úgy átsétálunk. Leginkább a munkába rohanó emberek utcája, akik sietnek valamerre. A pozsonyi magyarok nagy területen osztódnak el, így nem biztos, hogy Püspökiről vagy Ligetfaluból beutazik valaki csak azért, hogy a belvárosban megigyon egy kávét, vagy részt vegyen egy beszélgetésen” – mondta. Voltak akkoriban próbálkozások, hogy a helyszín jobban a belváros felé mozduljon, ezt végül nem sikerült elérni.

A pozsonyi magyar közösség mozaikos és társadalmilag is tagolt
A magyar közösségépítéssel kapcsolatos nehézségek kapcsán Kollai István kiemeli, hogy Pozsonyban a helyi magyarság eléggé töredezett, és két szempontból is mozaikos közösségnek mondható. A városon belül kis közösségek élnek egymástól nagy távolságban, szórványban, a főváros különböző részeiben.

„Pozsonyban mintegy 16 ezer magyar él, ami nem kis szám. Ugyanakkor, ha úgy nézzük mindezt, hogy egy óriási városban és óriási területen vannak szétszóródva, akkor nem könnyű az ilyen közösséget összefogni, ez nagy kihívást jelent” – magyarázza Kollai.

A pozsonyi magyarság emellett társadalmilag is eléggé mozaikos. Egyrészt itt él a magyar politikai- és társadalmi elit, de ez a csoport inkább bejáróként van jelen a fővárosban, nem vertek ott mélyebb gyökereket.

Ugyanez igaz az itt dolgozó ingázókra, vagy a fiatal magyar egyetemistákra, akik a fővárosban tanulnak/dolgoznak, de aztán hazamennek. Kérdés tehát mennyire tud ez a csoport gyökeret verni a fővárosban. A kétlakiságba sok energiát kell tenni, eközben sem Pozsonyban, sem másik lakhelyén nem érzi magát igazán otthon az ember. Ilyen szempontból nem könnyű ezt a közösséget összefogni Kollai szerint.

Ugyanakkor éppen Pozsonyban vannak azok a magyarok számára fontos intézmények, amelyek fontos kapcsok lehetnek a fiatalok között. Ilyenek például az egyetemek, vagy a Pozsonyi Magyar Szakkollégium.

Kollai egyben kiemeli, hogy a pozsonyi magyarok vagy érdeklődnek a magyar jellegű akciók és helyek iránt, vagy abszolút nem. A kettő között nincsen átmenet, ezért nem könnyű bővíteni ezt a kört.

Magyar kezdeményezések a fővárosban
Kollai István pozitívnak értékeli a helyi magyar egyetemisták és fiatal dolgozók körében kialakult aktivitást és igényt a magyar jellegű találkozóhelyekre. Igazgatóként hamar észrevette, hogy az ilyen csoportok saját kezdeményezései igazán dinamikusaknak a fővárosban. A kulturális intézet ezért helyett kívánt adni, és segíteni ezeket az ötleteket.

Kollai ennek kapcsán kiemeli az Irodalmi Szemle vagy a Pozsonyi Kifli polgári társulás kezdeményezéseit, amelyek megtalálták a maguk helyét Pozsonyban, és ma is komoly kulturális programokat szerveznek.

Szintén ide sorolható a Pozsonyban Dolgozó Magyarok csoportja, akik facebook-csoportként kezdték működésüket. Nagyon aktív és gyorsan növekvő csoport volt akkoriban, „érdekes volt látni, mennyire sokakat megmozgatott ez a csoport, és milyen nagy igény volt erre” – mondta Kollai István.

Igazgatóként annak idején megindították a magyarpozsony.eu weboldalt, vagyis egy olyan honlap működtetését, ahol Pozsonnyal kapcsolatos magyar vonatkozású híreket, információkat közöltek. A weboldalt azóta pozsonyi magyar idegenvezetők frissítik. Mint elmondta, igazgatóként kicsit többet szeretett volna megvalósítani terveiből, ugyanakkor jó volt látni, hogy különböző csoportok, szerveződések megtalálják helyüket a fővárosban.

Magyar könyvek Pozsonyban
Szakemberek gyakran hangoztatják, hogy a kisebbségi magyar kultúra nem maradhat könyvterjesztés nélkül. Pozsonyban ugyanakkor évek óta nem működik magyar könyvesbolt. Kollai István szerint a pozsonyi magyarok körében van könyvek iránti kereslet, és ez egy relatíve stabil pontja a helyi magyar kulturális életnek. Az emberek ugyanakkor sokszor interneten keresztül rendelik meg a könyveket, és nem könyvesboltban keresik azokat. Sokan Magyarországra járnak könyvekért.

A könyvterjesztés tehát ilyen szempontból megoldható, egy találkozóhely kialakítása viszont sokkal fontosabb lenne Pozsonyban.

A magyar intézet igazgatójaként voltak tervei a magyar könyvterjesztés elősegítésében a fővárosban. Ennek kapcsán az intézet megegyezett a Panta Rhei könyváruházzal, és a Posta utcán található üzletben a Panta Rhei ki is alakított egy magyar könyvsarkot. Ugyanakkor az áruháznak nehézségei akadtak annak kapcsán, milyen legyen Pozsonyban a kínálat. Az olvasók igénye eltérő, mindenből egy kicsit beszerezni viszont költségesnek és logisztikailag is nehézkesnek találták.

„A könyvpiacnak eleve nehéz dolga van, de aki kisebbségi könyvpiacon akarja megállni a helyét, annak még nehezebb” – mondta ennek kapcsán Kollai.

A magyar intézet a Libri Kiadóval is tárgyalt azzal kapcsolatban, hogy lehessen átvevő pontokon keresztül könyveket átvenni Pozsonyban. Habár ez a terv akkor nem valósult meg, Kollai István szerint ez lehet a jövő a magyar könyvterjesztés terén a fővárosban.

„Ma nagyon nehéz egy könyvesboltot úgy felszerelni, hogy egy helyi kisebbségi közösség megtalálja ott az igényeinek megfelelő köteteket. Van, aki Krúdyt keress, vagyis klasszikusokat, van, aki a legfrissebb szépirodalmi műveket. Nehéz eltalálni, hogy éppen mire kíváncsi az olvasó. Így legjobb az online rendelést forszírozni úgy, hogy Pozsonyban legyen kialakítva egy átvevő hely” – véli Kollai.

Milyen magyarnak lenni Pozsonyban?
Kollai szerint Pozsonynak ma egy olyan erős, inspiráló hangulata van, amely a helyi magyarságra is jó hatással van. A városra mindenképpen befogadó hangulat jellemző. Több olyan rendezvénynek is helyet ad a főváros, amely a magyar kultúrával vagy történelemmel kapcsolatos. Ilyenek a minden éven megrendezett koronázási ünnepségek, de a város felvállalja a soknyelvűséget is. Pozsonyt ma már legtöbben úgy kezelik, mint egy „egykori háromnyelvű várost”, amely különböző nemzetiségeknek adott otthont. Jelentősen megnyílt Magyarország és Ausztria irányában, ami a város hangulatát és identitását is átformálja.

Pozsony politikai szempontból is befogadó, hiszen a kifejezetten magyarellenes hangulatokat szító szlovák pártok a fővárosban nem is tudnak talajt fogni. Pozsonyra tehát egy abszolút nyitottabb és befogadóbb hangulat jellemző Szlovákia más részeihez képest.

„Hogy a magyar közösség ebben a városban hogyan találja meg önmagát, az tehát nem a helyi szlovák közösségen múlik, mert ők alapvetően befogadók” – véli Kollai.

Hozzáteszi, hogy mindez inkább a város fejlődésétől függ. Pozsony fejlődése ugyanis az utóbbi években leginkább a bizniszcentrumok és az új lakóparkok kiépítése felé irányul. A városnak nincsenek egyértelmű, letisztult építészeti-közösségi ütőerei, mint Pesten a Duna-part vagy a nagykörút. Ez egy egész Pozsonyt érintő probléma, nem csak a helyi magyar közösségé.

Ma7

Kapcsolodó cikkek