Újabb mandátumot szerezne a bukaresti törvényhozásban tevékenykedő RMDSZ-es szenátorok és képviselők többsége, de új arcok is szeretnének bekerülni a parlament felső- és alsóházába. Megyei szinten hétfőn délután zárult a jelöltek rangsorolása.
A napokban döntöttek a képviselő- és szenátorjelöltek rangsoráról az RMDSZ területi szervezeteinek küldöttei, a végső döntést a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg. A megyék többségében a szövetség jelenlegi honatyái új mandátumot szereznének, de új arcok is feltűnnek a jelöltek között.
A bukaresti magyar képviselet legnagyobb újdonsága a december 6-án esedékes parlamenti választások után kétségtelenül az lesz, hogy nem lesz már tagja az RMDSZ-t a parlamentben leghosszabb ideje képviselő politikus, Márton Árpád.
A háromszéki parlamenti képviselő 1990-től jelen volt a román törvényhozásban, igaz, utóbbi mandátumában számos kritika érte amiatt, hogy támogatta a Szociáldemokrata Párt (PSD) igazságügyi törvénymódosításait.
Az RMDSZ háromszéki küldöttei hétfőn délután rangsorolták a jelölteket: a szenátori lista első helyére Fejér László Ödön került, aki jelenleg is tagja a felsőháznak, míg a második helyet Benkő Erika jelenlegi képviselő, jogász foglalhatja el. A képviselőjelöltek rangsorát Miklós Zoltán közgazdász, a Sepsi Ipari Park igazgatója vezeti, őt Könczei Csaba mezőgazdász, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője és Gál Károly erdővidéki megyei tanácsos követi a sorban.
Hargita megyében ugyan nincs meg a végleges rangsor, erről ugyanis a három területi szervezet egyeztetése nyomán döntenek, de a csíkszéki, udvarhelyszéki és gyergyószéki küldöttek már határoztak arról, kit látnának szívesen Bukarestben a következő négy évben.
A Csík területi szervezetben Tánczos Barna szerezne újabb szenátori mandátumot, míg a Csíkszereda polgármesterévé választott Korodi Attila képviselői helyét ifj. Hajdu Gábor töltheti be, ő vezeti ugyanis a képviselőjelöltek rangsorát, miután több mint kétszer annyi küldött voksolt rá, mint vetélytársára, Sógor Csaba volt EP-képviselőre. A második képviselői hely Kelemen Hunor szövetségi elnök számára van fenntartva.
Az udvarhelyszéki jelentkezők közül Antal Lóránt pályázhat újabb szenátori mandátumra, míg képviselői helyet Ladányi László Zsolt és Sebestyén Csaba kaphat. Gyergyószékről Bende Sándor képviselő újrázhat, szenátori mandátumot pedig Kassay Lajos szerezne, erre azonban kevés az esély, ugyanis Hargita megye jó esetben két szenátort és öt képviselőt delegálhat a bukaresti parlamentbe.
Minimális változás a Partiumban
Alig várható változás a partiumi megyékben, ahol többnyire a jelenlegi szenátorok és képviselők újráznának. Leszámítva Erdei-Dolóczki István képviselőt, aki öt mandátum, azaz húsz év bukaresti ingázás után úgy döntött, hogy nyugdíjba vonul. A képviselői listát az újrázni készülő Magyar Lóránd vezeti, akit Nagy Szabolcs követ a sorban. A megyemenedzsernek, aki évekig a megyei szervezet ügyvezető elnöke is volt, egyenlő szavazatszám után harmadik nekifutásra sikerült leköröznie Szőcs Péter megyei tanácsost, a Partiumi Magyar Napokat szervező Identitás Alapítvány elnökét.
Pataki Csaba megyei elnök ellenben a küldöttgyűlésen úgy értékelte: van esély, hogy három képviselői mandátumot szerezzen az önkormányzati választásokon jól teljesítő szatmári magyarság.
Szilágy megye sem küld ismeretlen arcokat Bukarestbe: szenátori mandátumra Kovács Irén oktatási államtitkár pályázik, képviselőként pedig Seres Dénes megyei elnök újrázna, aki szintén régi motorosnak számít a román törvényhozásban.
Bihar megyében is marad a papírforma: Cseke Attila megyei elnök szerezne újabb szenátori mandátumot, aki jelenleg a felsőházi frakció vezetője is.
A másik szenátor, Derzsi Ákos ellenben képviselői mandátummal is beérné, sajtóbeszámolók szerint az önkormányzati választásokon elért nem túl fényes eredmények után a bihari politikusok nem látják biztosítottnak a második szenátori széket. Képviselőként Biró Rozália és Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök újrázna, utóbbi vezeti a listát. Arad megyében Faragó Péter megyei elnök szerezne újabb képviselői mandátumot, míg Temes megyéből Molnár András képviselőjelöltet küldenék a fővárosba.
Új arcok Kolozs és Maros megyében
Kolozs megyében László Attila tartaná meg szenátori székét, a képviselőházban pedig Csoma Botond megyei elnök szerezne újabb mandátumot; őt Talpas Botond követi, aki anno KMDSZ-elnökként vált ismertté, most pedig közösségi projektek kezdeményezőjeként, lebonyolítójaként vívta ki a küldöttek bizalmát. Maros megyében a szenátorjelöltek listáját Császár Károly vezeti, akit a szintén újrázni készülő Novák Csaba Zoltán követ.
A képviselőjelöltek rangsorában viszont Kolcsár Károly megyei tanácsos áll az élen, második Csép Éva Andrea képviselő, akit egy másik megyei tanácsosként tevékenykedő fiatal politikus, Birtalan István követ. Vass Levente jelenlegi parlamenti képviselő csak negyedik a sorban, utána Hamar Alpár Benjámin következik.
Brassó megyében Kovács Attila juthat visszaosztás esetén képviselői mandátumhoz, aki az önkormányzati választásokon elért gyenge eredmények miatt le akart mondani a megyei elnöki tisztségről, a küldöttek azonban bizalmat szavaztak neki. Máramaros megye jelöltjeiről a két szervezet – Nagybánya, illetve történelmi Máramaros – közötti egyeztetés nyomán döntenek.
A nagybányai szervezet Apjok Norbert jelenlegi fiatal képviselőt küldené vissza Bukarestbe, aki a területi küldöttgyűlésen második nekifutásra szerzett több voksot, mint Pap Zsolt István nagybányai tanácsos. A történelmi máramarosi szervezet dr. Béres István Zsoltot jelölte. Hunyad megyéből Kutasi Csaba szenátori mandátumra, Széll Lőrincz pedig képviselői székre pályázik.
Szerencsében bízik a szórvány
A szórványmegyékben egyébként a magyarság kis aránya miatt nem elegendő a szavazatszám egy-egy mandátum megszerzéséhez, de megvan az esély arra, hogy visszaosztással kerüljön be a román törvényhozásba a szenátori, illetve képviselői lista első helyezettje. Beszterce-Naszód megyében előbbit Borsos K. László foglalja el, aki Kovács Irén államtitkár mellett dolgozik az oktatási minisztériumban, míg a képviselőjelölti listát Antal Attila leköszönő besztercei tanácsos vezeti.
Mindkét helyért nagy volt a verseny, szenátorjelöltnek hárman, képviselőjelöltnek hatan jelentkeztek. Décsei Attila megyei elnök a Krónikának elmondta: bár teljes listát állítottak, az etnikai arányok miatt az RMDSZ nem számíthat külön mandátumra a megyében, ezért a szavazatok visszaosztásában reménykednek.
Erre már volt példa a megyében: 2016-ban a Népi Mozgalom Pártja (PMP) a szövetségnél kisebb szavazatszámmal jutott képviselői mandátumhoz.
„Az esély megvan, bízom benne, hogy Fortuna mellénk áll, és visszaosztáskor a számítógép minket dob ki” – mondta lapunknak a megyei elnök, aki szerint Beszterce-Naszód megye utoljára az 1992–1996-os parlamenti ciklusban juttatott be magyar képviselőt a román parlamentbe.
Nagy a „tolongás” Szeben megyében is, de a rangsorolás eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Szenátorjelöltségre Orosz Csaba megyei elnök, Bándi Levente és Muzsnai Melinda pályázott, míg Balog József, Badi Blanka, Pocan Ildikó, Dózsa Levente, Bordi Magdolna és Keresztes Kálmán képviselő-jelöltségre jelentkezett. Fehér megyéből szintén nem ismertették a rangsort, Bona Zsolt Árpád és Ladányi Árpád Csaba megyei elnök jelentkezett képviselőjelöltnek, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester a szenátusba pályázik.
A területi szervezetek mellett a fiatalság nevében képviselőt delegál a Miért ifjúsági szervezet Oltean Csongor személyében, aki vélhetően a háromszéki listára kerül fel, míg a szórványt a következő parlamenti ciklusban is Benedek Zakariás képviselné, aki Szeben megyeiként 2016-ban a Hargita megyei listán jutott be az alsóházba. A külföldi körzetből Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök, az RMDSZ szóvivője szerezhet képviselői mandátumot.
Krónika
