A kisoldali jezsuita rendházban (Malostranské náměstí), mely észak felől csatlakozik Prága talán legszebb barokk templomához, a Szent Miklós-templomhoz, lakott 1688-1692 között a Csehországban nevelkedő fiatal II. Rákóczi Ferenc. A ház falán elhelyezett emléktáblát a prágai magyarok minden évben megkoszorúzzák.

Kollonics Lipót bíboros, a Rákóczi árvák hivatalos gyámja, az ifjú Rákóczi számára a császárhű jezsuitákat választotta. A fehér-hegyi csata után Csehország az erőszakos rekatolizáció, németesítés és központosítás következményeként a birodalom szilárd és megbízható tartományává vált. Hasonló sorsot szánt a bécsi kormányzat Magyarországnak is, érthető tehát, hogy a bíboros Rákóczit saját két unokaöccsével együtt épp a csehországi jezsuitákra bízta.

Rákóczi csehországi tartózkodásának első állomása a dél-csehországi Jindřichův Hradec volt. 1688. április 3-án érkezett a városba, mely az előkelő konvertita főúri Slavata család birtokainak központja volt ebben az időben. Itt a tizenkét éves ifjúval szemben rendkívül szigorú rendszabályokat foganatosítottak. Ezt a kollégium kéziratos évkönyve a következőképpen írja le: “Hogy pedig tökéletesebben Társaságunk felügyelete alá kerüljön, a fenséges Lipót császár akaratából a szemináriumban rendeltek neki szállást, szolgaszemélyzetéből minden honjabeli férfiút eltávolítottak mellőle, hogy — a Császár szavai szerint — a császár hű alattvalói között annál biztosabban megtanulja az isteni és emberi fenséget.”

A szeminárium épülete ma a városi múzeumnak ad otthont, s az időközben elhunyt dr. Jan Muk gondos munkájának eredményeként Rákóczi-emlékszoba ismerteti a későbbi fejedelem itt töltött éveit.

Rákóczi kiváló tanuló volt, amit az 1690-ben nagy sikerrel letett záróvizsgája is tanúsít. Ezzel a vizsgával be is fejeződött Rákóczi hároméves tartózkodása Jindřichův Hradecben. E városnak azonban más magyar vonatkozású nevezetességéről is tudunk, mégpedig arról, hogy Zrínyi Miklós, a szigetvári hős ebben a városban tartotta esküvőjét Rožmberk Évával 1564. szeptember 10-én.

1690 őszén már a híres, Mater Urbiumnak is nevezett Prágában tartózkodik Rákóczi. Lakhelye megválasztásakor most is igyekeztek elkülöníteni őt, elzárni a külvilági kapcsolatoktól. Így ír erről az egykori évkönyv: „hogy el legyen különítve az emberekkel való érintkezéstől, és biztonságban legyen, nehogy a lázadó magyarok, vagy éppen saját mostohaapja, Thököly, a hűtlenek zászlóvivője és vezére elrabolják; a régi épületben helyeztük el, hogy még a mi rendtagjainkkal se érintkezhessék.”

A célnak jól megfelelt az újvárosi jezsuita rendház a Szent Ignác-templom mellett a mai Károly-téren (Karlovo náměstí). A hajdani rendház középső része 1945-ben légitámadás következtében megrongálódott, újraépítve ma kórház.

A következő, az 1691-es évben azonban átköltöztetik Rákóczit az akkor, frissiben elkészült, a Kisoldali tér (Malostranské náměstí) középső részét elfoglaló jezsuita fogadalmas házba. Az épületben jelenleg a Károly Egyetem Matematika-Fizika Kara kapott helyet.

Kocsis Dániel