Összefogással a túlerővel szemben – Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár a nemzeti ünnepről, az új programokról - Külhoni Magyarok
Hírek

Összefogással a túlerővel szemben – Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár a nemzeti ünnepről, az új programokról

“A járványhelyzet még inkább megmutatta számunkra, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, mi, magyarok pedig számíthatunk egymásra” – mondta a Krónikának adott interjújában Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy Magyarország készen áll egy olyan megbékélési folyamatra Romániával, mint amelyet Szerbiával már megvalósított.

– A tavalyi, visszafogott keretek között zajló március 15-i megemlékezések után az idei járványhelyzet sem ad lehetőséget az igazi ünnepre. Mi lehet ilyenkor a biztató üzenet a Kárpát-medencei, az erdélyi magyarok számára?

– A tavalyi év a nemzeti összetartozás éve volt. 2019-ben úgy gondoltuk, a 2020-as év lehetőséget ad majd arra, hogy megemlékezzünk a száz évvel ezelőtti eseményekről. Arról, hogy a vesztes világháborút követően Magyarországot a környező – már meglévő, vagy létrejövő – országok egymás között felosztották, s csak a csodának volt köszönhető, hogy az ország a maradék kis területen meg tudott maradni. Történelmi nagyvárosainkat Pozsonytól Kassán, Ungváron, Újvidéken, Eszéken át Kolozsvárig elvesztettük, a magyar nemzet egyharmada új határok közé került.

Szerettünk volna méltóképpen emlékezni erre az évfordulóra és arra, hogy minden viszontagság ellenére a magyarság megkapaszkodott, Magyarország megerősödött, és túlélte ezt az évszázadot, csakúgy mint a határon túlra került nemzetrészek. Szerettük volna az elmúlt tíz esztendő eredményeit is bemutatni. Azt, hogy egy új nemzetpolitikai keretrendszer alakult ki, amelynek első lépéseként új alaptörvényt fogadtunk el, és szimbolikus törvényeket hoztunk. Erre az alapra építettük fel azt a nemzetpolitikát, amelyet közösen alakítunk a határon túli nemzetrészekkel, azok vezetőivel, a legfontosabb szervezetekkel és történelmi egyházakkal annak érdekében, hogy közösen érjünk el minél nagyobb sikereket.

A tavalyi év végén mutattuk be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrral a kiadványt, amely ezt az építkezést, a nemzetpolitika elmúlt tíz évét mutatja be. Felsorolni is képtelenség a számtalan projektet, programot, fejlesztést, amit az elmúlt évtizedben megvalósítottunk. Ha csak az új vagy felújított óvodákról adnánk ki egy kiadványt, már az is nyolcszázötven oldalas lenne, s ez csak egy kis szelete a nemzetpolitikának.

Tulajdonképpen a tavaly márciustól mostanáig eltelt hónapok, időszakos kis kivételekkel, a járvány jegyében teltek. Egy ilyen helyzetben március 15-i szép üzenetet nehéz megfogalmazni, de talán az lehet az idei üzenet számunkra, hogy akárcsak elődeink, úgy mi is csak összefogással érhetünk célt a túlerővel szemben.

A járványhelyzet még inkább megmutatta számunkra, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, mi, magyarok pedig számíthatunk egymásra. Összefogással a 21. századi ellenséget, a világjárványt is le fogjuk győzni. Ez az évszázad egy nyertes évszázad lesz számunkra.

Az eddig elért pozíciókat úgy szeretnénk megerősíteni, hogy minél szorosabb legyen az együttműködés a környező országokkal és népekkel. Az 1848-as tapasztalatok is arra intenek, hogy csak akkor tudunk sikeresek lenni, ha a velünk együtt élő többi nép, nemzetiség is sikeres. Az oltásoknak köszönhetően bízhatunk abban, hogy az év második fele tényleg a nemzeti újrakezdésé lesz.

– Az új programokkal, pályázatokkal kapcsolatosan mit lehet tudni, mire számíthatunk?

– A nemzetpolitikai intézményrendszer a járvány idején is zavartalanul működik. Folyamatos a kapcsolattartás a külhoni magyar közösségekkel. Az összes olyan programot, amelyet lehetett, átszerveztük az online térbe. Online tartottuk novemberben a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács ülését is. Persze vannak olyan programjaink is, amelyeket kénytelenek voltunk egy időre szüneteltetni. Ilyen a Határtalanul program osztálykirándulásokat érintő része, vagy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program. Az utóbbi a szórványban élő magyarság támogatását szolgálja. Az utazási korlátozások miatt ezeket a programokat egy időre fel kellett függesztenünk, de bízunk benne, hogy hamarosan visszaáll a régi rend.

Ami az idei évre vonatkozó terveket érinti: a nemzeti újrakezdés éve keretében hamarosan meghirdetünk egy nagyszabású programot, melynek részeként megjelennek az idei nyílt pályázati felhívásaink is. Ezek az élet szinte minden területét érintik majd: oktatás, kultúra, egyház, sport, ifjúság, diaszpóra.

A pályázati időszak előreláthatólag két körben zajlik. Az első körben – az év első fél évben – működésre, felújításra, eszközbeszerzésre lehet majd pályázni, a másodikban pedig – amennyiben a járványhelyzet engedi – programokra, rendezvényekre.

– Újabban nemcsak tematikus éveket, de bizonyos témákra fókuszáló hónapokot is megkülönböztet a magyar nemzetpolitika. Március a közösségek hónapja. Mit fed ez a meghatározás?

– 2012 óra hirdetünk tematikus éveket. Ezek fókuszába mindig egy-egy csoportot, témát helyeztünk, a kisiskolásoktól kezdve a vállalkozókon át a családokig. Az idei évben a tematikus éven belül külön tematikus hónapokat is tartunk, hogy külön ráirányítsuk a figyelmet egy-egy fontos területre. Január a sport hónapja volt, amikor – többek között – átadtuk a székelyvarsági sípályát, kihirdettük a Jó tanuló, jó sportoló felhívás eredményeit, és bejelentettük, hogy minden Kárpát-medencei, magyarul nevelő iskolába sporteszközcsomagot juttatunk, összesen 170 millió forint értékben. Februárban a gyermekegészségügyet helyeztük a fókuszba, és négy héten át tartó online képzéssorozatot tartottunk a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Gyermekorvosok Társaságával külhoni magyar orvosok, ápolók számára. Március a közösségek hónapja, amelynek keretében számos online közösségépítő programunk zajlik (középiskolai vetélkedők, workshopok), de ebben a hónapban fogjuk bejelenteni az idei nagy pályázati felhívásainkat is.

– Említette a környező népekkel való együttműködés fontosságát. A magyar–román államközi kapcsolatok, valamint a magyarok és románok együttélése szempontjából hogyan ítéli meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását?

– Amit az RMDSZ elért az őszi önkormányzati és a decemberi parlamenti választáson, az történelmi siker és egyúttal történelmi lehetőség az erdélyi magyarság számára. Ezzel a lehetőséggel élni kell. Még egyszer gratulálok a párt minden tagjának és mindenkinek, aki szavazatával, munkájával segítette az RMDSZ listáit. A magyar miniszterelnök-helyettes, a miniszterek, az államtitkárok a bukaresti kormányban nem csak a magyarokért, hanem a románokért és minden más nemzetiségért is dolgoznak.

Reméljük, hogy ez az új helyzet nagyban elősegíti majd a két ország és a két nemzet történelmi megbékélésének folyamatát. Sosem gondoltuk volna, hogy a szerbekkel egy ilyen jellegű megbékélést meg tudunk valósítani. Ebben a tekintetben az elmúlt évtizedben a legnagyobb utat Magyarország és Szerbia járta be a Kárpát-medencében. Ha van készség Románia részéről egy hasonló jellegű folyamatra, akkor Magyarországban partnerre talál.

– A járványügyi helyzet jelenleg ellehetetleníti az anyaországi és az erdélyi magyarok közötti kapcsolattartást, a magyar–román határ gyakorlatilag átjárhatatlan a karanténkötelezettség miatt. Kormányzati tisztségviselőként mire számít, mikor lehet újra zökkenőmentesen utazni?

– Magyarországon jelenleg a harmadik hullám kezdetén vagyunk. Különböző jóslatok vannak, a legtöbben azt mondják, hogy ez a hullám erőteljesebb, de gyorsabb lefolyású lesz, mint a korábbiak voltak. Mivel a társadalom egyre inkább át lesz oltva, remélem, hamarabb véget ér ez az újabb nehéz időszak. Az oltási folyamat eltérő a Kárpát-medence különböző részein. A környező országok közül a legjobb helyzetben most a szerbiaiak vannak, de Romániában is gőzerővel zajlanak az oltások. Kárpátalja, illetve Ukrajna van nagyon lemaradva e tekintetben. Felvidéken, Szlovákiában drámai a helyzet, de bízunk benne, hogy hamarosan túl lesznek a nehezén.

Ami Magyarországot illeti, rendkívül jól állunk átoltottság terén. Már az egymilliót is túllépte a beoltottak száma, Magyarország ezzel a második helyen áll az európai uniós ranglistán. Ez óriási eredmény. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megfékezzük a járványt, és ebben a harcban az oltás jelenti az egyedüli megoldást. Ha ez a munka ilyen ütemben folytatódik, én úgy gondolom, hogy a húsvét utáni időszakban már sokkal jobb lesz a helyzet, és fokozatosan újraindulhat az élet.

– A már beoltottak, azaz a járványügyileg védettek számára várhatók-e könnyítések a Magyarországra való belépéskor? Terveznek-e olyan kétoldalú államközi megegyezéseket, amelyek garantálnák a karanténmentes beutazást oltási igazolvánnyal?

– Magyarországon mindazok, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, oltási igazolványt kapnak. Ezt már az első oltás után megkapják az arra jogosultak. Az Európai Unió egyre több országában állítanak ki hasonló igazolványt a beoltottak számára, amellyel utazhatnak az emberek. Ez a megoldás működhetne Magyarország és Románia vonatkozásában is. Számunkra fontos, hogy Vass Levente – akivel személyesen is jó barátságot ápolok – egészségügyi államtitkár a bukaresti kormányban, ez megkönnyítheti a közös munkát ebben a kérdésben is. Egyébként a két ország között a forgalom nem szűnt meg, aki munkavégzés miatt érkezik Magyarországra, vagy átutazik az országon, az most is zavartalanul átlépheti a határt.

– Az oltási igazolvánnyal rendelkezők karanténmentes belépése Magyarországra talán azokat is arra késztetné, hogy igényeljék a vakcinát, akik amúgy oltásellenesek.

– Most inkább nem minősíteném az oltáselleneseket. Ezt addig lehet tagadni, amíg valamelyik közeli hozzátartozó, rokon vagy barát nem hal meg a koronavírus következtében. Azt követően ezek az emberek hirtelen változtatnak álláspontjukon. Senkinek sem kívánom, hogy így szembesüljön az oltás fontosságával. Egyébként nem egy példát tudnék mondani olyanokra, akik azért várják már nagyon az oltást, vagy azért örülnek különösképpen a vakcinának, mert végre félelem nélkül meglátogathatják erdélyi rokonaikat, barátaikat. Tudjuk, milyen sok olyan család él szerte a Kárpát-medencében, akik szétszakítottan, adott esetben három különböző országban élnek. Milliós nagyságról beszélhetünk az érintetteket illetően. Bízunk abban, hogy az oltás segítségével hamarosan az ő helyzetük is megoldódik.

Krónika

Kapcsolodó cikkek

  • A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli Magyarország Kormányának azon döntését, mely kiterjesztette a koronavírus elleni védőoltás lehetőségét a