A többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió létrejön, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek – emelte ki Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Sopronban.
A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk – III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili Katalin az őshonos kisebbségek 21. századi sorsáról szóló előadásában a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amik közösséghez kötik az embereket.
Úgy fogalmazott, hogy Európa csak akkor tudja újradefiniálni magát a globális világban, ha megtartja azt a sokszínűségét, amit az identitás sokszínűségének megőrzésével a saját erősségévé tehet.
Szili Katalin szerint öt alapelvet lenne fontos az Európai Uniónak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében. Azt, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint azt, hogy egy állam területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotóelemei annak az államnak.
A miniszterelnöki megbízott, bár – mint mondta – érti a Brexit utáni európai félelmeket, de az „Egyesült Európai Államoknak” szerinte nincs jövője. Hozzátette, hogy kétségei vannak afelől, hogy egy olyan Európai Unió, amely egy hétéves költségvetésben képtelen megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.
Kijelentette, hogy Magyarország minden szomszédja területi integritását elismeri, de szeretnék elérni, hogy a magyar kisebbségek is élhessenek ugyanazokkal a jogokkal, ami Európában mindenkinek lehetséges a „Feröer-szigetektől Dél-Tirolig.”
Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amivel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta, hogy összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.
Szili Katalin kiemelte, hogy ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, 10 százalékuk őshonos kisebbség, 5 százalék a bevándorló.
Kitért arra is, hogy az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól, de sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg.
A konferencia zárónapján lengyel, cseh, szlovák és dél-tiroli előadók többek közt a visegrádi államok Európa védelmében tett lépéseiről, a fiatal cseh generáció mai világban betöltött helyéről, a nemzeti eszme és a liberalizmus összevetéséről, illetve a belső önrendelkezésről mint a kisebbségvédelem és a regionális fejlesztés eszközéről beszéltek.
MTI