Az aradi Szabadság-szobor a magyarok szabadságát szimbolizálja, és irányt mutat az erdélyi magyarságnak – hangsúlyozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton Aradon.
1849. október 6-ának az az üzenete, hogy a veszteség nem örök, s az elbukás nem végleges – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A birodalmi törekvések a magyarok szabadságvágyát Arad óta is veszélyesnek ítélik, akkor is, ha éppen a rendért és a békéért szólalnak fel – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott az október 6-i nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen csütörtökön.
Semjén Zsolt szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobornál az aradi vártanúk emléknapján tartott csütörtök esti megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
A kárpátaljai magyarság hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról.
Adán tegnap délután emlékeztek meg a mártírhalált halt aradi vértanúkról, Damjanich János tíz éve felállított emléktáblájánál. Az esemény a Millecentenáriumi Emlékbizottság, a Vadvirág Hagyományápoló Kör és a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében valósult meg.
Az Eleméren megtartott vajdasági központi megemlékezés a helyi Szent Ágoston templomban celebtált gyászmisével kezdődött. A gyászünnepen Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, az MNT elnöke mondott beszédet.
In memoriam gróf Batthyány Lajos címmel tartottak megemlékezési műsort Zentán az első független magyar kormány felelős miniszterelnökének emléktáblája előtt a városháza oszlopcsarnokában.
Járványellenes intézkedések mellett emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc 172 évvel ezelőtt kivégzett tábornokairól Aradon. A városban szerdára meghaladta a hét ezreléket fertőzöttségi ráta, ami azt jelenti, hogy ezer lakosból több mint heten fertőződtek meg az elmúlt két hétben. A résztvevőknek a beltéri és szabadtéri rendezvényeken is maszkot kellett viselniük.
Az aradi tizenhármak kivégzésének napja történelmünk egyik legszomorúbb napja. A 172 évvel ezelőtti eseményekről mindenütt megemlékeznek a magyarok, éljenek a világ bármely pontján. A mártírok emléke előtt mi, horvátországi magyarok október 6-án a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) bellyei székházának udvarán ültetett emlékfánál koszorúzással és gyertyagyújtással egybekötött megemlékezéssel tisztelegtünk.
Kónya Imre, az 1989-ben alakult Ellenzéki Kerekasztal kezdeményezője kapta idén a gróf Batthyány Lajos-díjat, a mártír miniszterelnök feleségéről elnevezett gróf Zichy Antónia-díjat pedig Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vehette át a Magyar Batthyány Alapítvány szerdai budapesti rendezvényén.
„Nem, nem engedlek, fogom a kezed: Az Isten lánca vagyok én neked” – Sík Sándor Isten lánca című verséből való az a mottó, amellyel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata kezdeményezésére október 6-án Londonban a Szent István Házban kettős megemlékezésre várják az érdeklődőket. „A Sík Sándor-emlékfélév 2019. júniusi elindítása óta minden hónapban kijelöljük a neves papköltő egyik költeményét a hónap verseként. Októberi versünk az Isten lánca, melyet az Aradon kivégzett tábornokok sem téptek el, még a bitófa alatt sem. Örülünk, hogy harmadik diaszpórai rendezvényünket, a londonit éppen október 6-án tarthatjuk, mert így alkalmunk nyílik Sík Sándor mellett a tizenhárom aradi vértanú emlékét is felidézni” – magyarázták az eseményre készülve a Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálat munkatársai.
