Ázsia - Külhoni Magyarok

Kategória: Ázsia

Vámbéry Ármin emléktábla

GPS: 41° 22′ 50″ N 60° 21′ 34.2″ E
Cím: Híva, Üzbegisztán

A 19. századi híres magyar keletkutató, Vámbéry Ármin emlékére emléktáblát avattak Üzbegisztánban Híva városában.

Munkásságával kijelölte a magyar turkológia kutatási irányait, neki köszönhető a nyelvközösség és az etnikum történetének különválasztása.

A kiváló tudós 150 évvel ezelőtti utazása sokat segített a világnak megismerni az emírek és kánok addig titokzatos, zárt birodalmát. Vámbéry Ármin 1862-ben indult el, hogy Perzsia érintésével eljusson Közép-Ázsiába, fölkutassa a magyar nép keleti eredetének nyomait, és bizonyítsa a magyar és türk népek rokonságát. Ő volt, aki 1863-ban az első európai emberként tett látogatást Híva, Buhara és Szamarkand városában.

Ez a második Vámbéry-emléktábla Üzbegisztánban, az elsőt Buharában avatták. Híva az egykori selyemúton fekvő történelmi város, a középkorban kulturális és kereskedelmi központ volt. A XIII. század közepéig teljesen arab város volt, ez jól látható mind a mai napig épen megmaradt építészeti műemlékeiből.

Fotó: http://pronaygyula.blogspot.hu/2013/06/uzbegisztan-osszefoglalo.html

Vámbéry munkásságának köszönhető, hogy kijelölte a magyar turkológia kutatási irányait, neki köszönhetjük a nyelvközösség és az etnikum történetének különválasztását, ami kiállta az idők próbáját, és a mai világban is korszerűnek tekinthető – mondta Kövér László.
 Vámbéry Ármin 1862-ben indult el, hogy Perzsia érintésével eljusson Közép-Ázsiába, fölkutassa a magyar nép keleti eredetének nyomait, és bizonyítsa a magyar és türk népek rokonságát. Ő volt, aki 1863-ban első európai emberként tett látogatást Híva, Buhara és Szamarkand városában.

http://www.magyarhirlap.hu/vambery-emlektabla-uzbegisztanban

Nyugati Hírlevél 178. száma

Pekingi Magyar Kulturális Intézet

GPS: 39° 55′ 14.6″ N 116° 25′ 55.2″ E
Cím: Nanshuiguan Hutong, Dongcheng, Peking, Kína

A Galaxy Soho bevásárló- és irodaközpont Peking belvárosában található a Magyar Kulturális Intézet is, amely átadása 2013. november 14-én történt. Magyarország első közép-kelet-európai országként és harmadik európai uniós tagállamként nyitotta meg önálló kulturális intézetét a kínai fővárosban.

A pekingi intézetet Buslig Szonja Andrea sinológus-régész vezeti, aki mintegy tíz évig az ELTE Kínai Tanszékén oktatott, majd kultúrdiplomáciai feladatokat látott el Magyarország pekingi nagykövetségén.

Galaxy Soho

Az intézetnek helyet adó modern épületegyüttes, a Galaxy Soho Peking szívében helyezkedik el, a hagyományos kínai udvarházat önti új formába. A több mint 330 ezer négyzetméter alapterületű komplexumból 90 ezer négyzetméter a kereskedelmi jellegű terület nagysága, amely nagy kiterjedésű közösségi tereket is magába foglal.

A pekingi magyar intézetben iroda, tanterem, olvasósarok és kamara-kiállítások, koncertek rendezésére alkalmas kávézó kapott helyet.

Az intézmény feladata a magyar kultúra közvetítése a benne megvalósuló sokszínű rendezvények segítségével és „mintegy kirakatként feltárni a közönség felé a magyar kultúra sokrétűségét”. Az intézet lehetőséget nyújt a magyar művészek kínai megjelenésére, a két nép alkotóinak egymásra találására. „Közvetítő irodaként kíván szerepelni, ahol az érdeklődők segítséget kaphatnak a potenciális partner felkutatásához” – olvasható az összegzésben.

MTI

Szenes Hanna tér és utca

GPS: É32,71414⁰, K35,13159⁰
Cím: Hanna Senesh St. 25., Kiryat Tiv’on

Sdot Yam Kibuc Tel Aviv és Haifa között kb. félúton található a tengerparton, Ceaserea (Keszárea) romvárosa mellett. (A tengerparti, 2-es autópályáról a hederai leágazásnál kell lehajtani.)

A kibuc volt a magyar származású, izraeli nemzeti hős, író és költő, Szenes Hanna lakóhelye. Ma egy szobor, valamint a lakóházából kialakított kis múzeum őrzi ott emlékét.

Szenes Hanna (Chana Senesh) 1921-ben született Budapesten, a zsidótörvények elől 1939-ben kivándorolt az akkori angol fennhatóság alatt álló Palesztinába. 1943-ban beállt a brit hadseregbe, hogy ejtőernyővel Jugoszláviában ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. 1944 márciusában került sor az akcióra, azonban Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni társait és küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották, Budapesten.

1993-ban a magyar katonai bíróság felmentette a vádak alól. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

Czékmán Balázs

Sopron testvérvárosi tábla

GPS: 29.550577,34.953043
Cím: Eilat

A dél-izraeli Eilat 2005 óta Sopron testvérvárosa, 2006-ban az eilati küldöttség, amelynek tagjai európai városokat kerestek fel, ellátogattak Sopronba, a hűség városába.– A már meglévő kulturális kötelékek mellett a gazdasági kapcsolatok megerősítését tűzték ki célul.

A látogatás során Jitzhak Halevy, Eilat polgármestere meghívta Walter Dezsőt az izraeli város augusztusi dzsesszfesztiváljára és bejelentette, hogy a tengerparti város egyik utcáját Sopronról fogják elnevezni.

Czékmán Balázs

Patrona Hungariae (Angyali üdvözlet temploma)

GPS: 32° 41′ 58.6″ N 35° 18′ 12.7″ E
Cím: Al-Bishara 12., Basilica of the Annunciation, Názáret
Alkotója: Moldován István

A Názáret szívében található Angyali Üdvüzlet temploma amellett, hogy a város egyik központi látványossága, monumentális méretei következtében szinte mindenhonnan látható. A bazilikát, 1969-ben Giovanni Muzio olasz építész tervezte, s az épület magyar emlékekkel is büszkélkedhet. Az emeleten ugyanis egy magyar oltár és egy emléktábla található, Szűz Mária képe, Patrona Hungariae felirattal a glóriában, és a magyar koronát tartó angyalokkal.

Czékmán Balázs

Nemzetek temploma

GPS: 31.779308,35.240037
Cím: Jeruzsálem, Olajfák-hegye, Gecsemáné kert
Alkotója: Muzsinszki Nagy Endre

A Minden Nemzetek Temploma (más néven az Agónia Bazilika) az Olajfák hegyének tövében fekvő – nevét a héber olajprés szóból kapó – Getsemáné kertben található. A hagyomány szerint ez a kert volt Jézus kedvenc helye, gyakran itt tanította tanítványait és az utolsó vacsora után, elfogása előtt is itt tartózkodott velük. Az olasz Antonio Barluzzi által tervezett és 1919-24 között épült katolikus templom kupoláinak mozaikjait 16 különböző ország adományozta (innen a templom neve), Magyarország a fő apszisban lévőt. Az apszis jobb alsó sarkában  látható a magyar címer is. A templom bejárata a Getsemáné kertből közelíthető meg.

(Forrás:http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/IL/hu/magyar_vonatkozasu_helyek/jeruzsalem/Mozaik_Minden_nemzetek_temploma.htm  [2013.09.26.]

Az oltár feletti kép Muzsinszki Nagy Endre alkotása.

Czékmán Balázs

Miskolci Zsinagóga

GPS: 32.084227,34.88759
Cím: Shmu’el Salant 10., Petah Tikwa, Izrael

A Szentföldön már a 19. század második felében önálló magyar zsidó közösség működött. 1878-ban alapították a Tel-Aviv melletti Petah Tikwa települést. A szombathelyi születésű Yehosua Stampfer volt az első vezetője, akinek fiát polgármesternek választották 1934-ben, az akkor már várossá fejlődött település élére. A magyarok által létrehozott település emlékét több utcanév, és a Miskolci zsinagóga is őrzi. A zsinagógától nem messze található a Miskolci utca (Kdoshey Mishkoltz) és a Hanna Szenes park is.

Czékmán Balázs

Miskolci utca

GPS: 32° 5′ 3.2″ N 34° 53′ 15″ E
Cím: Ahad Ha’Am 31, Petah Tikwa

A Tel-Aviv melletti Petah Tikwa magyarok által alapított település, itt található a Miskolci utca, a Miskolc zsinagóga szomszédságában.

Czékmán Balázs

Miatyánk imádság magyar nyelvű táblája (Pater Noster templom)

GPS: 31.77937,35.244854
Cím: Jeruzsálem, Olajfák hegye

A templom az Olajfák-hegyén áll, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Jézus megtanította a Miatyánk (latinul: Pater Noster) imát tanítványainak. Ezen a helyen az első templomot a 4. században emelték, romjai mellett a 19. század közepén felépítették egy pisai kolostor mását, majd a bizánci templomot is részben helyreállították. A templomban és a kolostorban több mint 60 nyelven olvasható a Miatyánk ima, köztük magyarul. A kerámia táblákat egy jeruzsálemi örmény mester, H. Antreassian készíti.A templom és kolostor az Olajfák-hegyén lévő kilátóhoz vezető úton található, néhány száz méterrel a kilátó előtt.

(Forrás:http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/IL/hu/magyar_vonatkozasu_helyek/jeruzsalem/PaterNoster_magyarTablak.htm  [2013.09.26.])

Czékmán Balázs

Mária elszenderülésének temploma

GPS: 31° 46′ 20.1″ N 35° 13′ 45″ E
Cím: Zion hegy, Jeruzsálem Óváros
Alkotója: Muzsinszki Nagy Endre
alkotás, felavatás éve: 2000.

A Zion hegyen található Dormition (Mária Elszenderülése) templom altemplomának közepén az elalvó Mária szobra látható, és körben az egyes nemzetek kápolnái, köztük Magyarországé is.

Magyar oltár, mellette emléktáblával Muzsinszki Nagy Endre alkotása. A jeruzsálemi Dormitio (Szűz Mária elszenderülése) bazilika kápolnájának hatalmas mozaikját ő készítette. Természetesen magyar szenteket ábrázol: középen a Szűz ölében tartva gyermekét, mellette kétoldalt Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet. A Szűz Mária feje fölött két angyal a Szent Koronát tartja. A mű elkészítési lehetőségét egy 1929-ben kiírt pályázaton nyerte el és a mozaikot 1931-ben fejezte be.

(Forrás: Hankó Ildikó, http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/jezus_elete_es_halala/)

Czékmán Balázs

Magyar Nyelvterületről származó Zsidóság Múzeuma – Museum of Hungarian Speaking Jewry

GPS: 32° 57′ 51.4″ N 35° 29′ 49.3″ E
Cím: 1168, Kikar Haazmaut, Safed, 13111, Israel

Honlap: www.hjm.org.il 

A múzeumot 1986-ban alapították, és 1990-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, Cfát (Safed) városában. A harminc alapító tag közül ketten, Josef és Chava Lustig  igazgatják és vezetik a múzeumot, önkéntesek segítségével.

A múzeumban bemutatásra kerül a magyarajkú (magyarországi, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, bácskai, bánáti és burgenlandi) zsidóság múltja és kultúrája, amely jelentős befolyást gyakorolt mind a korabeli környezetére és mind a jelenkori zsidóságra.

A múzeum célkitűzései közé tartozik, hogy összegyűjtse a magyarajkú zsidó közösségek múltjáról, hagyományairól és életmódjáról tanúskodó anyagokat. Igyekszik hozzájárulni – történelmi események dokumentációjával és jelentős személyiségek bemutatásával – Izrael mai társadalmi kérdéseinek megvilágításához és tanításához.

Magyarázatokkal kísért tárlatvezetések mellett, audió-vizuális program magyarul, angolul és héberül áll a látogatók rendelkezésére, továbbá videó-filmek Izraelből és külföldről, kazettákra felvett egyéni történetek és zenedarabok.

Több ezer könyvből, dokumentumból, naplóból és fényképből álló könyvtár és archívum, amelynek tanulmányozásával, fordításával és katalogizálásával külön munkacsoport foglalkozik.

Forrás: www.hjm.org.il

Magyar könyvesbolt

GPS:32° 48′ 41.4″ N 34° 59′ 51.6″ E
Cím: Herzl 18., Haifa, Izrael

Intézmény vezetője: Gondos Sosáná (Zsuzsanna)

A Haifán található Magyar Könyvesbolt főleg az első generációs kivándorlók körében népszerű. Napi vásárlóik főleg keresztrejtvényeket vásárolnak, néha térnek be egy-egy könyvért.

Czékmán Balázs

Magna Domina Hungarorum szobor

GPS: 31° 46′ 47.9″ N 35° 13′ 55.2″ E
Cím: Via Dolorosa és El Wad HaGai sarok, Jeruzsálem Óváros, 91194

A 19. század közepén épült osztrák-magyar vendégház a mai napig őriz magyar emlékeket, amelyek közül a Magna Domina Hungarorum – Mária szobor az egyik legismertebb. A szobor a volt osztrák-magyar vendégház közvetlen bejáratánál található, alatta az Osztrák-Magyar Monarchia tagállamainak címerei, köztük a magyar címer.

A Vendégház kápolnájának sekrestyéjében van még egy magyar emlék: II. András király táblája, amin megemlékeznek a király szentföldi tartózkodásáról 1217-18-ban, amikor keresztes csapatok élén fél évet töltött Akkóban és a környékén harcolva. Az intézmény jelenleg az Osztrák vendégházként (Austrian Hospice.) és kulturális központként funkcionál.

www.austrianhospice.com

Czékmán Balázs

Lehel kürtje (Yazd)

GPS koordináták: 31° 53′ 47.7″ N 54° 21′ 38.4″ E
Cím: Yazd város főtere

Jászberény és Jazd testvérvárosi kapcsolatát a jászok 1995-ös világtalálkozója alapozta meg, ahol az iszlám ország akkori nagykövete szorgalmazta ezt a fajta együttműködést. Az első jászberényi küldöttség 1996 decemberében látogatott el Jazdba, ahol aláírták testvérvárosi egyezményt. Azóta a Jászság központjában több iráni küldöttség megfordult, hogy kiállításokon, műsoros esteken adjon ízelítőt hagyományaiból, kultúrájából.

2012. október 11-én Jazdban került felavatásra a jászsági település által adományozott emlékmű. A Lehel kürtjét, illetve Jászberény város címerét ábrázoló zománc-fém plasztika a település főterén kapott helyet, melyet Sisa József iparművész készítette tűzzománc technikával, hagyományos rekeszzománcból és ékszerzománcból. A négy méter magas emlékművet egy vízfelületen helyezték el, az alján fehér homokkal, így a nap hatására az alkotás gyönyörű színei tükröződnek vissza.

Az emlékmű előtt perzsa és angol nyelvű felirat tájékoztatja az erre járót a tudnivalókról. Mint olvasható, Lehel “Magyarország ragyogó hadvezére” volt, kürtje pedig a magyar nemzet függetlenségét és szabadságát jelképezi.

MTI

Stein Aurél emlékek – Delhi

GPS: 28° 36′ 48.4″ N 77° 13′ 6.3″ E
Cím: Janpath, Rajpath Road Area, Central Secretariat, New Delhi, India

Az indiai Nemzeti Múzeum emeletén több termet töltenek meg azok a páratlan leletek, amelyeket Stein Aurél (1862-1943) adományozott a delhi intézménynek. A világhírű magyar Ázsia-kutató három expedíciójának anyagából állította össze a gyűjteményt.

1900-1901-ben Kelet-Turkesztán kietlen tájain folytatott régészeti ásatásokat, 1906-1909-ben a Takla-Makán sivatagban és a Tarim folyó mentén végzett kutatásokat.

1913 és 1916 között Turkesztántól a Góbi-sivatagig 18 ezer kilométert megtéve tárta fel Belső-Ázsia műemlékeit, rendkívül gazdag régészeti és művészettörténeti anyaggal gazdagítva a tudományt. Ezen kívül Indiában – kiváltképp Kasmírban – végzett archeológiai, valamint irodalomtörténeti és nyelvészeti kutatásokat.

Nemzeti Múzeum, Delhi

A delhi múzeum látogatóit a Stein-gyűjtemény bejáratánál elhelyezett portré és életrajz tájékoztatja arról, hogy a közép-ázsiai anyag a magyar tudóstól származik. Stein munkáját már hosszú életében komoly nemzetközi elismerés övezte, 1912-ben a brit uralkodó lovaggá ütötte, számos akadémia és tudományos társaság választotta tagjává, az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem pedig díszdoktorává.

A műveinek egy részét magyarul író régész, nyelvész, történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, az ázsiai Selyemút városainak kutatásának szentelte életét. Több expedíciója során derített fényt többek között Perzsia, Irak és Szíria vidékein Nagy Sándor indiai hadjáratainak pontos helyszíneire és körülményeire.

1943-ban, afgán útja során Kabulban hunyt el. A kutató – akinek sírja az afgán főváros angol temetőjében található – sohasem feledkezett meg magyarországi kötődéséről, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta, a Stein-könyvtár ma az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményének részét képez.

http://www.patriotaeuropa.hu/?p=31699

Kőrösi Csoma Sándor-szobor – Kalkutta

GPS: 22° 34′ 21.5″ N 88° 21′ 50″ E
Cím: Kalkutta, Nygat-Bengália, India

A nagy Kelet-kutató, aki a magyarok ősi hazáját és késői rokonait szerette volna fellelni Ázsia szívében, több mint egy évtizeden át folytatott nyelvi és egyéb kutatásokat a Bengáli Ázsia Társaság ma is álló, XVIII. század végén épült székházában.

Ennek előcsarnokában 1911-ben felállították Csoma mellszobrát – Holló Barnabás alkotását –, a Magyar Tudományos Akadémia ajándékát a kalkuttai tudós társaságnak, amely híven őrzi és ápolja a magyar orientalista emlékét.

Szellemi örökségének gondozására rendszeresen szerveznek tudományos tanácskozásokat, konferenciákat Kalkuttában; utoljára Kőrösi Csomának az indiai kultúra kutatásában kifejtett tevékenységéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a viharvert, ódon falak között.

Kép: patriotaeuropa.hu

Eredeti tervét ugyan nem tudta megvalósítani, ám eredményeivel, az első tibeti-angol nyelvtannal és szótárral, páratlan nyelvészeti dolgozataival elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetemes tudomány gazdagításában. 1830-ban érkezett a társaság meghívására Kalkuttába, ahol a székház egyik apró szobájában élt és dolgozott.

A cellát máig Kőrösi Csoma-emlékszobaként őrzik, az intézmény könyvtárát pedig a Székelyföldről idáig eljutott tudós számos kézirata gyarapítja.

Az ő nevéhez kapcsolódik a bibliotéka gazdag anyagának első átfogó rendezése is, e munkájában – amelynek eredményei máig élnek – ritkaságszámba menő tárgyi és nyelvi ismeretei segítették (a magyarral együtt húsz nyelven beszélt).

1842-ben Dardzsilingban, a régi angol temetőben temették el, sírja ugyancsak tisztelt és látogatott magyar emlékhely Indiában.

Forrás: http://www.patriotaeuropa.hu/?p=31627

Kőrösi Csoma Sándor síremlék (India)

GPS: 27.05 ; 88.26
Cím: Dardzsiling, India, Nyugat-Bengália

Kőrösi Csoma Sándor, ázsiai útja során Szkander bégként ismert magyar nyelvész síremléke, a hazánktól távol eső Dardzsiling tartományban (India) található. A síremlék mellett több tábla is hirdeti a magyar és az indiai nép barátságának legismertebb úttörője emlékét.

Kőrösi több éven keresztül dolgozott a Zankszár tartomány Zangla nevű falujának kolostorban. 1842-ben bekövetkezett halálát megelőzőleg 1834-ben jelent meg a világ első tibeti-angol szótára, ezzel teremtve meg a lehetőséget a világ más nyelvein történő szótárak elkészítéséhez.

Dr. Chikány Gábor (MEVE)

Felvételeket készítette és információt szolgáltatott: Csicsery Zsigmond

Koreai és Magyar nép barátságának emléke

GPS: 38° 30′ 23″ N 125° 45′ 34.9″ E
Cím: Sariwŏn, North Hwanghae, Észak-Korea

Az észak-koreai Szarivon városban az 1950-53 közötti koreai háborúban jött létre a híres Rákosi Mátyás Kórház, amit több száz önkéntes magyar orvos és egészségügyi szakember működtetett. A kórház a mai napig működik, amelynek udvarán magyar nyelvű felirat őrzi a magyar orvosok munkájának emlékét.

Fotó: www.agra.hu

A felirat magyar nyelven olvasható: „A magyar egészségügyi csoport elment, de munkájuknak eredménye örökké itt marad. A koreai és magyar nép közötti nemzetközi barátság jegyében. 1952. június”

http://www.agra.hu/utazas/eszak-korea-nagykorut-osz

Stein Aurél sírja – Kabul

GPS: 34° 31′ 42.4″ N 69° 10′ 18.1″ E
Cím: Kabul, Afganisztán

Stein Aurélnak, a magyar orientalisztika Kőrösi Csoma Sándort követő bizonyára legnagyobb alakjának kabuli sírja az évtizedes háborús körülmények viszontagságaihoz képest ép, a keresztben és a kávában rakétatalálat okozott kisebb kárt 1992-1993-ban, amikor Gulbuddin Hekmatjar csapatai lőtték a keresztény temető környékét. A nyughelyet fedő márványtábla is megrepedt, de angol nyelvű felirata kitűnően olvasható.

Tapa kala Moszk – így hívják a helyi pastu nyelven a keresztény temetőt. Az afgán főváros főutcájáról, a Sar-i-Nau-ról nyílegyenes út vezet a jelöletlen, nehéz öreg fakapuhoz, amelyen átlépve téglalap alakú, mintegy 10 ezer négyzetméteres területre, a kabuli keresztény temetőbe jutunk. A temetőt a bejárattal párhuzamosan két részre osztó keskeny út túloldalán, bal kézre található Stein Aurél sírja. Az 1862. november 26-án Pest-Budán született, 1904-ben brit állampolgárságot kapott, 1943. október 19-én (sírfelirata szerint – valószínűleg tévesen – 26-án) Kabulban elhunyt tudóst Sir Marc Aurel Steinként ismeri a világ tudományos társadalma.

A XX. század legsikeresebb (ennek ellenére kevéssé ismert) Belső-Ázsia-kutatója Bécsben és Lipcsében tanult összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát, majd a tübingeni egyetemen ismerkedett meg az óperzsa nyelvvel és az indológiával 1881-1883-ban. Doktorátust is itt szerzett. Londonban és Oxfordban tanult tovább, majd hazajött leszolgálni katonai önkéntesi éveit. Ekkor szerzett térképészeti ismereteket.

Kép: terebess.hu

Sírfelirata az indiai régészeti feltárásokkal kapcsolja össze, hangoztatja, hogy tudós kutató volt, aki fáradságos utazásokat tett Indiában, „Kínai Türkisztánban” (Belső-Mongóliában, Turkesztánban, a Takla-Makán sivatagban), Perzsiában és Irakban, ahol „bővítette a tudás határait”.

A Selyemúttal, Nagy Sándor hadjáratainak nevezetesebb állomásaival, az Indus menti kultúrák múltjával kapcsolatos mai tudásunk jórészt tőle származik. Az általa feltárt hatalmas régészeti anyag feldolgozása mind a mai napig tart. Egy jogvita is kapcsolódik hozzá: Kína magának követeli a leletek jó részét.

Sírja, amelyen egyik keresztneve magyarosan K-val van felvésve, és nincs rajta jelölve lovagi címe, viszonylag jó állapotban van Kabulban. A temető kortalanul öreg gondnokának elmondása szerint Hekmatjar mudzsahid parancsnok rakétalövedékének szilánkja érte el a főváros heves tüzérségi támadása során. A kereszt jobb oldali sarka és a sírkáva jobb oldala sérült meg, lehet, hogy a márványtábla repedése is ekkor keletkezett. Az olaszok, franciák, britek, amerikaiak, oroszok, németek, csehek, lengyelek, és délszlávok végső nyughelyéül szolgáló temető általános állapota jó, felújítása folyik, a régi, már ismeretlen sírokról származó kőtáblákat is megőrzik.

Miután a keresztény emlékhely átvészelte a tálibok uralmát, az új Afganisztán a hely történelmi és rituális értékét felismerve igyekszik gondozni a temetőt.

Forrás: ujszo.com

LEGFRISSEBB HÍREK

LEGFRISSEBB KÁRPÁT-MEDENCE

LEGFRISSEBB DIASZPÓRA