A Kárpát-medence jó ismerője - Külhoni Magyarok
Hírek

A Kárpát-medence jó ismerője

„Potápi Árpád János bukovinai székelyként és országgyűlési képviselőként is a határon túli magyarság érdekképviseletének az elkötelezettje. Bonyhádi polgármesterként, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökeként, majd később nemzetpolitikáért felelős államtitkárként rendkívül sokat tett a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítéséért. Immár több mint hatéves nemzetpolitikai államtitkári tevékenységéhez számos jelentős eredmény köthető: a külhoni magyar oktatási és kulturális intézmények megerősítésétől kezdve a testvértelepülési programok indításán át a külhoni magyar szakintézmények, a szülőföldön való boldogulást szolgáló programok támogatásáig. (…) A magyar kultúra ünnepén ezt az áldozatos munkát szeretnénk megköszönni Neki a délvidéki magyarság nevében a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakettjével” – olvasható a VMMSZ idei, magyar kultúra napja alkalmából összeállított kiadványában.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár múlt pénteken, a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepi ünnepségén vehette át az Aranyplakett díjat. Ez alkalomból beszélgettünk vele.

Mit jelent az ön számára a kultúra?

– A kultúra szóban minden benne van, amit mindez takar: a magyar nyelvet, a történelmet, a hagyományokat. Ugyanúgy benne van a sport is, amelyet az ember napról napra űz. Magyar kultúra nélkül nem lehetne magyarokról sem beszélni. Minket itt, Európa közepén egyedivé tesz a sajátos kultúránk, amely európai kultúra, és ennek egyes elemei több népnél megtalálhatóak, mégis egészében különleges, és óriási értéket képvisel. A mi felelősségünk az, hogy amit a szüleink, nagyszüleink, őseink évszázadok alatt létrehoztak, tovább tudjuk adni az utódainknak, és ne hagyjuk elveszni. Itt sok mindenre gondolhatunk, akár az identitásunkra, akár az egész kultúránkra.

Hogyan fogadta az Aranyplakett díjat? Váratlanul érte az elismerés?

– A múlt év végén értesültem róla. Örömmel és meglepődéssel fogadtam. Az ember mindig örül annak, amikor a munkáját elismerik. Mindig azt szoktam mondani, és így is gondolom, hogy ez a díj nemcsak engem illet, hanem azt a közösséget, ahonnan származom, illetve azt a közösséget is, akikkel együtt dolgozom. Jelesül a származásnál lehet a bukovinai székelység, ugyanakkor a munkatársaim, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, egyáltalán a Magyar Kormány, és az a nemzetpolitikai tevékenység, amelyet az elmúlt tíz évben együtt végeztünk az itt élő magyarokkal, magyar szervezetekkel, Pásztor István elnök úrral. Mindannyian, együtt tudtuk ezeket az eredményeket elérni.

Tavaly emlékeztünk meg a trianoni békediktátum megkötésének 100. évfordulójáról. Az idén, 2021-ben a nemzeti újrakezdés évét ünnepeljük. Mit jelent mindez a délvidéki magyarság, ezen belül a szórványban élők számára? Van esély az újrakezdésre?

– Mindig örömmel jövök erre a tájra. Nagyon sok barátom él itt. Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy ez a nemzeti közösség hatalmas sikereket érjen el. Ha visszagondolunk arra, hogy a kilencvenes években milyen helyzetben volt ez az ország, és az itteni magyar nemzeti közösség, akkor azt mondhatjuk, hogy csoda, hogy megmaradtak ezek az emberek. Nemcsak megmaradtak, hanem olyan látványos történelmi fejlődést jártak be az elmúlt években, amely a többi magyar nemzeti közösség részére is például szolgálhat. Szimbolikus hely Maradék, többször jártam ott. Szinte eltűnt az ottani magyarság, ám mégsem jutott erre a sorsra. Mára elkészült az óvoda, újra van magyar iskolája és egy erős református közösségről beszélhetünk. Azok a helyi katolikus horvátok, akiknek ősei annak idején, 120–130 évvel ezelőtt magyarok voltak, egyre inkább elkezdték felfedezni a magyar gyökereiket. Ezekben a segítségükre vagyunk. Nemcsak Maradék ilyen, több délvidéki települést lehetne említeni. Ezek lakói, Maradékhoz hasonlóan, megkapaszkodtak, minden történelmi nehézség ellenére. Az elmúlt években nagyon szép sikereket tudhatnak maguk mögött. Az itteni politikum és a magyar kormány támogatásával ma azt mondhatjuk, hogy a vajdasági magyarság hidat képez Magyarország és Szerbia között. Ez a nemzetrész hidat képez a szerbek és a magyarok között. Nélkülük nem lehetne beszélni a két ország jó viszonyáról sem.

Annak idején polgármesterként egy település, Bonyhád közösségének építésén is dolgozott. Most pedig az egész Kárpát-medence magyar közösségének építésén dolgozik. Mely Kárpát-medencei településekre, helyszínekre szeret visszajárni?

– Igen, egy ideig Bonyhád polgármestere voltam. Érdekességként elmondom, hogy az egyik testvértelepülése Pancsova. Vannak kedvenc helyeim mindegyik határon túli régióban. Vajdaságban Szabadkát említhetném. Szegeden jártam főiskolára, gyakran megfordultunk Horgoson és Szabadkán. Nagyon szeretem például Hertelendyfalvát, Székelykevét és Sándoregyházát is, ahol a bukovinai székelyek élnek az Al-Dunánál. Baranyában Kiskőszeget, Csúzát, Vörösmartot, Erdélyben pedig szeretem Madéfalvát, Torockót, Kolozsvárt. Ezenkívül a Tátrát is. Annyi hely és annyi szépség van, hogy az ember nem győzi sorolni. Egy évben 100–120 ezer kilométert vezetek, nincs sofőröm. Ennek a távnak kilencvenöt százalékát a Kárpát-medencében teszem meg.

Magyar Szó

Kapcsolodó cikkek

  • Megnyitotta kapuit Gombaszög

    Kezdetét vette az idei Gombaszög fesztivál, amely július 16-21. között 35 programhelyszínen, köztük hat zenei színpadon több mint 80