Címke: magyarok a diaszpórában
A szerelem hozott ide, de a magyarság tartott itt – beszélgetés Balla Zsuzsannával
Balla Zsuzsánna zongoraművész először csak rövid időre jött Amerikába, ahogy sokan mások, szerelmét követve. Azt már kevesebben állíthatják, hogy a helyi magyar közösség tartja itt őket, amiért megérte feladni egy ígéretes zenei karriert Erdélyben. Zsuzsanna a detroiti Szent Kereszt templom orgonistája, karnagya, férjével és gyerekeikkel a helyi magyar közösség kulturális programfelelősei és előadói, akik minden közösségi eseményen és tevékenységben igyekeznek segíteni. Nemcsak a színpadon, hanem szervezési-pénzügyi háttérben is; és nemcsak a helyi, hanem tágabban az észak-amerikai magyar diaszpóraközösségben is.
Csak közös erővel tudjuk továbbvinni – beszélgetés a chicagói Megyeri házaspárral
A Magyar Baráti Közösség (MBK) 1976 óta minden év augusztusában az Ohio-i Reménység Tavánál tartja meg szokásos ITT-OTT Találkozóját, amely közel ötven éve nyújt lehetőséget amerikai magyar családoknak közös nyaralásra, olyan értelmiségi programok mellett, ahol a résztvevők feltöltődhetnek „magyar szellemmel” egy-egy újabb esztendőre. Az idei találkozó gondnoka (elnöke) Megyeri József, akinek felesége, Erika korábban hat évig töltötte be ezt a tisztséget. Ahogy korábban, most is együtt szolgálják ezt a közösséget (is).
Mindig úgy tartottam, magyar vagyok – beszélgetés Kazella Évával
Amikor a közelmúltban Schlóder Miklós egykori New Brunswick-i cserkészparancsnokot az 5. számú fiúcsapat 70. születésnapján köszöntötték, az ünnepelt felidézte: az akkoriban a szovjet megszállás elől nyugatra menekült magyarok köréből toborzott magyar cserkészszövetség 1950-ben, Bajorországban rendezte második nagy cserkésztáborát, ahol még egy jelenlévő részt vett. Bár nevét nem árulta el, a közönség felismerte és vastapssal köszöntötte Évát. Akkor még nem tudtam, hogy az ő menekülésének története is kitelepítéssel kezdődött, mert „rossz helyre”, a határmenti Dévénybe született. Közel tíz év európai „kalandozás” után még nem volt 16 éves, amikor édesanyjával Amerikába érkezett, és elkezdődött élete következő felvonása, aminek fontos állomásai az ‘56-os menekült férj, a négy fiúgyermek, majd 13 unoka, illetve barátságuk Püskiékkel, a házukban tartott irodalmi estek és az ITT-OTT találkozók.
Küldetés teljesítve: elbúcsúztak a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai a clevelandi magyar közösségtől
Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának jóvoltából ismét lezárult egy év a Kőrösi Csoma Sándor Programból. Az északi féltekéről az elmúlt hetekben tértek haza az ösztöndíjasok. Alábbi írásunkban az a négy KCSP-s mond köszönetet, akik Cleveland magyarságának még virágzóbbá tételén dolgoztak az egyházak, a néptánc, a média területén keresztül. A cikkünk által a közösség köszönetét is tolmácsoljuk Erdélyi Bernadett, Erdélyi Áron, Péter Sára és Szabó János felé lelkes és fáradtságos munkájukért.
Világjártas karcagi birkapörkölt Chicagóban – Karcagi egyesület a 15. Gulyásfesztiválon
A gyomor egy makacs jószág, őszinte is, és a bizony azt kiabálja: magyar vagyok, magyar maradok – Mikszáth Kálmánt idézte a Karcagi Birkafőzők Egyesületének vezető tagja, rámutatva arra, milyen kiemelt szerepe van a gasztronómiának a magyar népi kultúrában. Július közepén 15. alkalommal tartottak Gulyásfesztivált Chicagóban, ahol díszvendégek voltak a karcagi hagyományőrzők. A 2005-ben – baráti társaságból alakult – egyesület tagjai elhivatottan népszerűsítik a Nagykunság legendás birkapörköltjét. Történetükről Csontos Györgyöt, az egyesület gazdasági vezetőjét kérdezte Molnár Zsolt.
Megújult az egykori magyar borásztelepülésen a Budapest Temető – interjú Tulipán Saroltával, a georgiai projekt vezetőjével
Egy közösség mindig az elődök és ősök iránti tisztelet köré szerveződik. Magyar települések emlékét őrző sírkertet állított helyre többéves munkával a Georgiai Magyarok Közösségének Egyháza. Tulipán Saroltával, a szervezet társelnökével beszélgettünk múltról, a helyreállítási munkálatok alakulásáról és a terveikről.
Fehér Rózsa Bál Sydneyben
Amióta magyarok laknak Sydneyben, időközönként megrendezik a Fehér Rózsa Bált, ami a magyar közösség fiatal felnőtt tagjait hivatott bemutatni ünnepélyes keretek között. Egy pár éve elmaradt esemény, így most 2024. június 15-én újra megrendezésre került ez a szép hagyomány, méghozzá nagy sikerrel.
Egy kis magyar sziget Madrid szélén
Az Éld Magyar Kultúrádat (Vive tu Cultura Húngara) program interjújában Sterlik Nikolett, a program vezetője részletesen beszél a program céljairól, módszertanáról és az elért eredményekről.
Magyarnak lenni Amerikában
Antal-Ferencz Ildikónak 2023-ban jelent meg „Magyarnak lenni Amerikában I.” című interjúkötete. A 37 személyes hangvételű beszélgetés átfogó képet nyújt az Egyesült Államokban élő magyarok múltjáról és jelenéről. A címben megjelenő római egyes pedig jelzi, hogy ez a projekt korántsem ért véget. A szerzővel újvilági tapasztalatairól, céljairól és meglátásairól Gazsó Dániel beszélget.
Hűen őrzik a magyarságukat a bevándorlók Amerikában
Túlzás azt állítani, hogy az irodalmi divat az Amerikába szakadt magyarok sorsa felé fordult, de a közelmúltban nem egy nagy sikerű kötet foglalkozott a témával. Oravecz Imre nagyszabású trilógiájának második kötete, a Kaliforniai fürj emelte a magas irodalom érdeklődésének fókuszába az amerikás magyarok világát, máshol az amerikai magyarok sikertörténetei biztosítják, hogy a popkulturális kíváncsiság se lankadjon az óceánon túl szerencsét próbáló honfitársaink iránt. Ebbe a trendbe illik Antal-Ferencz Ildikó Magyarnak lenni Amerikában című kötete is, ám a szerző célja nem a hullám meglovagolása volt.
Ha az Úristen nem akarta volna, reménytelen vállalkozás lett volna idejutnunk – beszélgetés Csiki Mákszem Lóránd amerikai magyar lelkésszel
Erdélyben, a háromszéki Kézdivásárhelyen született, orvosnak készült, de végül a helyi református kollégiumban tanult, ahol rátalált hivatására és feleségére is. Útjuk Kolozsvárra vezetett, ahonnan a Nagyszeben melletti Vízaknára kerültek, ahol 12 évig szolgáltak, Lóránd lelkészként, Enikő tanítóként. Amikor felesége amerikai zöldkártyát (azaz munkavállalási engedélyt) nyert, a Covid-járvány közepén Amerikába költöztek; először Clevelandbe (Ohio), majd Miamiba (Florida), ahol otthonra találtak.
Húsvét a tengerentúlon
Az amerikai húsvét ma már jellemzően nem – ahogy jó ideje a magyarországi sem – Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról szól, sokkal inkább néhány néphagyományból eredeztethető, mára inkább csak kellemes családi szokásról, valamint a tavaszi iskolai szünet kezdetéről, amely alatt sokan délre (Floridába vagy a Karibi-szigetvilágba) utaznak. A keresztény családok számára viszont továbbra is fontos az ünnep eredeti jelentése; ők a nagyböjti időszakban igyekeznek testben és lélekben is felkészülni, többé-kevésbé részt venni az egyházi szertartásokon és megtartani a családi és közösségi hagyományokat. Ugyanakkor többen elismerték, hogy bár keresztény nevelést kaptak, idővel a húsvét elvesztette számukra vallási jellegét és bevallották azt is, hogy emiatt van némi bűntudatuk és többet kellene beszélgetniük gyerekeikkel a témáról.
Az el nem érkezett holnap – beszélgetés a 95 éves Üsztöke Istvánnal
Az el nem érkezett holnap – beszélgetés a 95 éves Üsztöke Istvánnal az önkéntesen nyomdában töltött nyári vakációról, az első két szabad sajtótermék nyomtatásáról ‘56 október 23-án, a sokszoros amerikai újrakezdésről, a nyugdíj utáni életről és a 12 dédunokáról
Megszerettetni Magyarországot a fiatalokkal – beszélgetés Vajtay Gabriellával, a Reconnect Hungary origram vezetőjével
Vajtay Gabriella másodgenereciós amerikai magyar, férjével és négy felnőtt fiával együtt aktív alaktója New Brunswick (New Jersey állam) magyar közösségének. Beszélgetésünk apropója a Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) által alapított Reconnect Hungary Birthright trip nevű, magyar származású 18-28 éves amerikai/kanadai fiataloknak szóló, kéthetes magyarországi utazásról szóló programja, amely igény esetén egyhetes erdélyi utazással egészül ki, és aminek jelentkezési határideje február 29.
Összekapaszkodva a messzeségben – magyar házaspárok a tengerentúl
Amerikába költözésünk előtt több ön- és párkapcsolatfejlesztő képzésen és előadáson, illetve rengeteg kulturális programon vettünk részt a férjemmel, ezért kicsit aggódtam, hogy mi lesz majd velünk a tengerentúlon, ahol ilyesmi nem lesz elérhető, legalábbis az anyanyelvünkön nem. Amikor egy év múlva az egyik barátnőm rákérdezett, csak akkor jöttem rá: itt valóban nincsenek ilyen forrásaim, mégsem érzem annyira hiányát. Másképp töltekezem. Hogy miből is? Legelőször is mások példájából. Abból, amit magam körül tapasztalok, és amit az itt készített interjúim során látok-hallok.
Borzasztó önfeladás, ha a magyar nyelvet elveszítjük – beszélgetés Ludányi András politológussal
Amerikai életutam című önéletrajzi könyvéből nagyon alaposan megismerhetjük az 1940-ben, Szikszón született Ludányi Andrást, vitéz Ludányi Antal ezredes és Ludányi Prileszky Erzsébet Amerikában felnőtt harmadik gyermekét, aki gyerekként tapasztalta meg a világháború utáni menekülés megpróbáltatásait, az ausztriai menekülttáborok hangulatát, majd az Újvilágba érkezés és beilleszkedés nehézségeit. A virginiai farmról továbblépve, gondoskodó családtagjai segítségével ha nem is nyílegyenes úton, de végül egy rendkívül sokrétű és gazdag szakmai (egyetemi tanári és amerikai magyar közösségi) és emberi (egyéni és családi) életpályát futott be. Az 2010-ben Budapestre települt Ludányi Andrást most arról kérdeztem, amiről úgy éreztem, kimaradt könyvéből.
A terebélyes fává nőtt palánta – 70. születésnapját ünnepelte a New Brunswick-i fiú cserkészcsapat
Nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg a New Brunswick-i 5-ös számú Bornemissza Gergely fiú cserkészcsapat alapításának 70. évfordulójáról az Amerika legszebb magyar báltermével rendelkező Magyar Amerikai Atléta Klubban (HAAC). A helyi fiúcsapat bevonulása után Bereczki István jelenlegi csapatparancsnok köszöntötte a távolról is szép számmal érkező vendégeket, és ünnepi beszédet mondott Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) elnöke.
Himnusz a békéről – Színházi előadás Los Angelesben a magyar kultúra napján
A Szoboszlai Sándor nevét viselő Dél-Kaliforniai Magyar Színház különleges előadással tisztelgett a magyar kultúra napján. A Himnusz a békéről című dalos, táncos, lírikus darab igazi időutazásra hívta a közönséget. Az ihletet ezeréves történelmi örökségünk adta az alkotók számára. Az előadásnak a Los Angeles-i Nine O’clock Players Színház adott otthont, 2024. január 13-án. A színházi alkalom másnapján a művészeti vezető-rendezővel, Antal Tímeával beszélgettünk.
16 kiló papír és 30 év – Votin Katalin az amerikai magyarság szolgálatában
Amikor nemrég a New York-i Szent István magyar katolikus közösség 120. évfordulójának ünnepi miséjét celebráló Csete Ivánt megkérdeztem, ki mesélhetne a jelenlevők közül a közösség múltjáról, ő Votin Katalint ajánlotta, aki nemcsak bő harminc éve aktív tagja a közösségnek, hanem több magyar szervezetben is vezető szerepet vállalt éveken át.
Tanítani kell az önkéntesség kultúráját
Kovács Zsuzsa és Mózes Kolozsváron születtek és házasodtak össze. 1969-ben vándoroltak ki Amerikába, ahol lépésről lépésre építették fel életüket a New Jersey állambeli New Brunswick közelében. Munkájuk és családjuk mellett Mózes hat éven át a helyi református egyház presbitere volt, és többször vállalta a magyar klub elnökségét is; Zsuzsa a cserkészet szülői munkaközösségét vezette hét éven keresztül. Gyermekeik folytatják a közösségi vállalásokat, de 2023 végéig még a szülők is aktívak voltak. Az általuk szervezett 110 éves HAAC-évforduló után a református templomban beszélgettünk.
A népművészet szolgálatában – interjú Szűcs Jánossal, a Chicagói Szabadegyetem alapítójával
A néprajz és néptánc elméleti, gyakorlati és virtuális világába kalauzolta december elején a résztvevőit a II. Chicagói Szabadegyetem. A Vásárhelyi László-díjas néptáncossal, Szűcs Jánossal beszélgettünk arról, hogyan vezetett az útja a Hajdú-Bihar vármegyétől a magyar diaszpóra néptánccal és népzenével foglalkozó szervezeteinek érdekképviseletéig. Közösségről, egy portrén tükrében.
Karikó Katalint a világ egyik legrangosabb tudóstestületébe választották
Az mRNS orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó világhírű magyar biokémikust a francia Tudományos Akadémia ceremóniáján választották a francia Académie des Sciences tagjává. A francia tudós közösség és a közvélemény kitüntetett figyelemmel kíséri Karikó Katalint: a róla készült dokumentumfilm után, kedden tizenöt tudós mellett tarthatta meg székfoglaló előadását – közölte a Szegedi Tudomány Egyetem a honlapján.
